Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Horváth Friderika: Kézzel formált, bennszülött kerámia

Összesen 24 VII. Hosszú, ferdén kihúzott peremű fazekak 1. Egyszerű, profilálatlan peremmel Összesen 22 VII. Hosszú, ferdén kihúzott peremű fazekak 2. Belül megvastagodó peremmel Összesen 1 3. Vízszintesen kihúzott peremmel Összesen 1 IX. Dolium Összesen 1 Típushoz sorolható fazekak és tárolóedények összmennyisége 138 Fazekak és tárolóedények összmennyisége 1209 Páty-Malom dűlő 9. lelőhely kézzel formált fazekainak típusok szerinti megoszlása I. TÍPUS: PEREM ALATT HORNYOLT FAZEKAK, A FEINKAMMSTRICHWARE KÉZZEL FORMÁLT VÁLFAJAI (1. kép 1-2) A típusba sorolt darabok közös jellemzője a perem alatt körbefutó hornyolás. Az Esztergom környéki anyagban számos képviselője több formavariánsban is ismert (42 db).

14 A pátyi fazekak között ritka típusról van szó, mindössze két töredéket sorolhatunk a fenti típushoz, melyek az a és с variánst képviselik. Ezt a formát a kutatás hagyományosan a Feinkammstrichware (a grafitos alapanyag nem alapvető szempont) (TREBSCHE 2003. 19-20), továbbá a grafitos „dudorperemű", oldalukon függőleges fésüléssel díszített fazekak leszármazottjaként tartja számon. A fésűs díszű fazekak eredete a La Tène С időszakáig vezethető vissza, de általános használatuk a késő La Tène kortól mutatható ki.

15 G. Wieland a grafitos fazekak formaadásában átalakulási folyamatot figyelt meg, ami a szájrész kialakításában ragadható meg. G. Wieland álláspontja alapján az erősen dudorszerű peremeket időben korábbiaknak, míg a hosszú, megnyúlt, esetenként sarló alakúan kialakított peremeket pedig későbbieknek kell tekintenünk.

16 A Wieland-féle álláspont a manchingi anyag alapján is nyomon követhető, ami U. Geilenbrügge 1992-ben megjelent értékelésében már megfogalma14 Ha a típus elterjedését az esztergomi térségben térképre vetítjük, kirajzolódik, hogy egy általánosan használt fazékformáról van szó, amin belül az egyes altípusok használta területileg nem lehatárolható, HORVÁTH 1997. 3. ábra. 15 LANG, Amei, 1998. Das Gräberfeld von Kundl im Tiroler Inntal: Studien zur vorrömischen Eisenzeit in den zentralen Alpen. Frühgeschichtliche und provinzialrömische Archäologie Bd. 2. Veröffentlichungen der Kommission zur Archäologischen Erforschung des Spätrömischen Raetien der Bayerischen Akademie der Wissenschaften. München, 194. 16 A legkésőbbi variánst a sarló formájú peremek képviselik, WIELAND, Günther, 1996. 128-129. Reihe 3; vö. PIÉTA 1982a. 88-89, Abb. 10; HORVÁTH 1997. 4. ábra. zódik.

17 A dudorperem alatti terület erős profiláltsága idővel eltűnt és a perem alatt mindössze egy kézzel kialakított, többé-kevésbé széles hornyolás maradt meg (PIÉTA 1982a; WIELAND 1996). С. Brand a dürrnbergi anyag alapján a grafitos fazekakon belül a formai és a díszítőjegyek alapján öt csoportot különít el, melyek hozzávetőlegesen az általunk is felvázolt formai altípusokat adják meg.

18 Bonis E. a Gellérthegy-tabán leletanyagának feldolgozásakor a fenti típussal formai hasonlóságot mutató főzőedényeket szitula formájú fazékként határozta meg. A fazekak általa megadott közös ismertetőjegye a függőleges, illetve ferdén behúzott perem és a perem alatta kialakított széles hornyolás (Bonis D3).

19 Esztergom területén mindössze 3 kézzel formált töredéken fordul elő a grafitos fazekak a függőleges fésülés, ezek pereme erősen kidudorodó, formai és díszítőjegyeik tekintetében közel állnak az eredeti, korai formához. A pátyi bennszülött telep anyagából mindössze egyetlen töredéket soroltunk a típushoz, ami a dudorszerűen kialakított pereme és az alatta futó keskeny borda alapján az 1. altípusba került (H/3, szelv., ltsz.: 2004.3.9.226). А с formai változatot szitula formájú, enyhén behúzott, esetenként függőleges állású, profilált peremrészű fazekak alkotják, melyek a fenti típuson belül az esztergomi anyagban a legnagyobb számban előfor17 GEILENBRÜGGE, Udo, 1992. Die Keramik. In: MAIER, Ferdinand (hrsg) - GEILENBRÜGGE, Udo - HAHN, Erwin - KÖHLER, Hans-Jörg - SIEVERS, Susanne: Ergebnisse der Ausgrabungen 1984-1987 in Manching. Die Ausgrabungen in Manching Bd. 15. Stuttgart, 105-106, 2a. fázis: jellegzetesen megvastagodó dudorperem, 2b. fázis: magas, megnyúlt dudorperem, 3. fázis: sarlóalakú perem, négyszögletesen megvastagodó perem. 18 C. Brand ezeket a fazekakat formailag a Hallstatt behúzott peremű, ujjbenyomásos sormintával tagolt hordó alakú edényekből vezeti le, melyek formai kapcsolatát a II. típus edényeivel helyénvalóbbnak tartjuk, BRAND, Cordula 2002. Graphitton und Glas: Studien zur keltischen Keramik- und Armringproduktion vor dem Hintergrund Dürrnberger Siedlungsfunde. In: С DOBIAT-S. SIEVERS-Th. STÖLLNER: Dürrnberg und Manching. Wirschaftsarchäologie im ostkeltischen Raum. Akten des Internationalen Kolloquiums in Hallein/ Bad Dürrnberg vom 7. bis 11. Oktober 1998. Kolloquien zur Vor- und Frühgeschichte Bd. 7. Bonn, 107-108. 19 BONIS 1969. Abb. 12, 18, Abb. 13, 16, Abb. 14, 16, Abb. 15, 17-19, Abb. 22, 3-4, Abb. 25, 13, Abb. 27, 14, Abb. 32, 15, Abb. 42, 12, Abb. 62, 33, Abb. 93, 19, Abb. 95, 3, Abb. 104, 5-7, Taf. XLVIII, l;Taf.XLIX, 1-2. 304