Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Horváth Friderika: Kézzel formált, bennszülött kerámia
esetlegesség jelentősen megnehezíti. 8 Az esetlegesség okainak keresésekor számolnunk kell a fazekas egyéni gyakorlatával, ízlésével, különféle helyi jellegzetességekkel, etnikumhoz kötődő sajátosságokkal egyaránt. Az edények funkcionális használatára vonatkozó adatokkal csak elvétve rendelkezünk, osztályozásuk során elsődlegesen a formai jegyekre hagyatkoztunk. 9 Elenyésző számban rendelkezünk egész, vagy kiegészíthető edényekkel, melyek a formai klasszifikáció alapvető kiindulópontját jelenthetnék. A formai besorolást az edények felső része, a has- és a vállrész profiláltsága (hordóalakú, hasas, valamint szitula formájú) alapján végeztük el, emellett az edények szájrészének kialakítását (kihúzott/kihajló, meredek, behúzott/behajló, illetve egyenletes, megvastagodó, elvékonyodó) vettük figyelembe. 10 Az egyes típusokon belül altípusokat alakítottunk ki, melyek a típust alapvetően meghatározó jegyekben megegyeznek, de az edény összhatása szempontjából eltérő jelleget mutatnak (pl. tojásdad, hasas fazekak). A csoport és formavariánsok elkülönítésének formai szempontjai az egyes típusoknál mások lehetnek, erre az egyes típusoknál tértünk ki. A kutatásban az egyes leletanyagok osztályozásához többféle módszer is használatban van, melyek egymástól az alapelvek tekintetében térnek el. Az általános, a formai és a díszítőelemeket alapul vevő klasszifikáció mellett (WIELAND 1996.131-163), W. E. Stöckli a manchingi leletanyag esetében a soványítást emelte ki rendezőelvként (STÖCKLI 1979. 8-17). Az általam feldolgozott leletanyag effajta osztályozása nem célravezető, miután a formai típusok nagyobbik hányada többfajta soványítási módozatban fordul elő. EDÉNYFAJTÁK 11 Az edények formai besorolásakor a hagyományos, elnevezésükben „funkcionális" tartalmat hordozó alapkategóriákkal dolgoztunk. Ezeket a megnevezéseket azonban sokkal inkább a metrikus értelemben, mintsem a valós funkcionális használatra vonatkozóan használjuk, miután a funkcionális alkalmazhatóság lehetősége jóval szélesebb spektrumot ölel át. A magas formákat szinte kivétel nélkül fazékként vettük fel, egyes daraboknál azonban a tárolóedényként való használatuk sem kizárt. Egy további darabnál pedig a formai analógiák alapján a talpas tálakhoz való besorolás lehetősége merült fel. A palack- és korsóformák a szabadkézi edények között nem mutathatók ki. A széles formák között tálakat, csészéket, tányérokat, és fedőket különítettünk el. 12 A pátyi anyagfeldolgozás részben módosította a korábbi, az Esztergom környéki leletanyag alapján kidolgozott típustáblázatot. 13 FAZEKAK A fazekak peremátmérőjének abszolút gyakorisága homogén futású grafikont eredményez. Jelentősebb kiugrás a 11,5 und 25 cm közötti mérettartományban figyelhető meg. 8 RIECKHOFF 1995. 30; WIELAND 1996. 131-132; FLÜGEL, Christoph, 1996. Handgemachte Grobkeramik aus Arae FlaviaeRottweil. Fundberichte aus Baden-Württemberg 21. 345, a kézzel formált edények régészeti típusaival kapcsolatosan a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az eltérő peremképzések mögött nem feltétlenül lehet tipo-kronológiai elkülönítő jegyeket keresni, továbbá, hogy az egymástól távolabb fekvő területek hasonló peremei mögött sem feltétlenül rejtőzik egy bizonyos népcsoport, vagy kontinuusan továbbélő korábbi népcsoport edényművessége. 9 A típus elvonatkoztatott fogalom, ami egymástól viszonylag kis mértékben eltérő edények csoportját jelenti, RODER 1995. 75. 10 A fenti edények formai besorolásakor számos esetben azzal szembesültünk, hogy a peremképzés a típusok kidolgozása során kevésbé pregnáns szempontként vehető figyelembe, vö. PINGEL 1971.16; GLESER 2005. 85. további irodalommal. Azon állásponttal azonban, melyek a peremképzés jelentőségét teljesen háttérbe tolják, nem tudunk egyetérteni, mert a forma összhatását ugyanúgy befolyásolja, mint a váll-, vagy az aljrész kialakítása, mégha a peremképzés variációi a megformázás esetlegességéből adódóan rendkívül sokfélék is, ld. RODER 1995. 59, 126. lábjegyzet, GLESER 2005. 101. 11 Katalógust ld. HORVÁTH Friderika: „Spätkeltische und römische bodenständige Keramik in Nordwstpannonien am Beispiel des Landkreises von Esztergom und der einheimischen Siedlung von Páty" Varia Arch, (előkészületben). 12 R. Gleser a Hoppstädten-Weiersbach-i (Kr. Birkenfeld) kelta leletanyaga alapján azt a leegyszerűsített sémát alkalmazza, hogy a tálak és a csészék között technológiai szempontból tesz különbséget. A tálak nála korongoltak, a csészék kézzel formáltak, magasság-szélesség indexük egy tartományba esik. A széles formák alapvető metrikus sajátosságát abban jelöli meg, hogy a peremátmérő nagysága a magasság értékének 120-170 %-t teszi ki, GLESER 2005. 101. A tárgyalt leletanyag alapján ezt nem jelenthetjük ki, de számarányukat tekintve a kézzel formált anyagban a csészék vannak többségben. 13 HORVÁTH 1997. 1-4. táblázat; a pátyi leletanyagban az Esztergom környéki kézzel formált fazekakkal szemben bizonyos altípusok és formavariánsok nem fordulnak elő, a típusok megoszlását bemutató táblázat ezen soraiban 0 szerepel. 302
