Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Gabler Dénes: Terra sigillaták a pátyi telepen
lelőhelyen fordul elő a nyugati provinciákban; ezeknek kronológiai helyzete nagy időívet fog át. Késői működése a Kr.u.224-re tehető London-Quay 4-5. fázisába sorolható leletegyüttes 75 , a 222-re keltezhető langenhaini 2. pince és a 246-ra tehető ladenburgi pincelelet alapján igazolható 76 . Ilyen hosszú ideig azonban nyilvánvalóan nem működhetett a Latinusszal együtt dolgozó fazekas. Korábbi darabok későbbi leletegyüttesekben való felbukkanása többféleképpen magyarázható. K. Bittner és I. Zetsche-Huld korábbi formatálak felhasználásával történő későbbi kiformázásokat feltételezett 77 , velük szemben K. Kortüm és Mees az ún. „Spätausformung"-nak nem tulajdonít különösebb jelentőséget. Szerintük teleprétegekben, de különösen pinceleletekben gyakori jelenség, hogy -másodlagosan- már használaton kívüli, régebbi anyag is kerül a betöltésbe. Aránylag ritka az Arvernicus-Lutaevus széria, különösen feltűnő hiánya Vindobonában, ahonnan nagy mennyiségű sigillatát közölt I. Weber-Hiden. Ez az áru Poetovioban 78 és Balácán lelhető fel 79 . A tipológiai sorban a fiatalabb szériák közé sorolható a Cerialis VI áru. Keltezéséhez csak kevés segítséget nyújtanak az időrendileg jól meghatározható leletegyüttesek. Megtalálható ez az áru a Kr.u. 185 után épített Niederberben és Holzhausenben, ugyanakkor feltűnő hiányuk a markomann háborúkkal kapcsolatba hozható pusztulási rétegek anyagában, ezért feltételezhető, hogy a széria gyártása Kr.u. 175/180 táján kezdődhetett és a Commodus-Septimius Severus korban folytatódhatott. Noha egyébként gyakori áru 80 , Pannoniában szerényebb mennyiség képviseli a műhelyt Poetovioban 81 , Sallán 82 , Vindobonában 83 , Balácán 84 és Aquincumban 85 . Eddig egyetlen egy darabot sem ismerünk Carnuntumból vagy Gorsiumból. A jól meghatározható, egyértelműen a markomannszarmata háborúk utáni időszakra keltezhető rheinzaberni szériák közül Pátyon Comitialis IV 75 J. Bird: Samian wares in: T. Dyson: The Roman Quay at St. Magnus House, London. London and Middlesex Archaeological Society Special paper 8. London 1986,13976 H.-G. Simon- H.-J. Köhler: Ein Geschirrdepot des 3. Jahrhunderts. Grabungen im Lagerdorf des Kastells Langenhain. Materialien zur röm.-germ. Keramik 11. Bonn 1992; Kortüm-Mees 1998, 167 77 I. Zetsche-Huld: Spät ausgeformte römische Bilderschüsseln. Bonner Jb 178 (1978) 315-334; K. Bittner- I. Zetsche-Huld: Zur Fortsetzung der Diskussion um die Chronologie der Rheinzaberner Relieftöpfer. BVbl 51 (1986) 254 78 Curk 1969, Kat. 273-274, 28, 283. Ez az áru is csak Kr.u. 180 után jelent meg a piacon-ld. Mees 2002, 334. Az Arvernicus-Lutaevus széria fellelhető a 180 után nyitott regensburgi temetőben 79 Gabler 2002, Kat.29, Kat.31; Gabler 2002, Kat.6 80 Mees 2002, 323 81 Curk 1969, Kat.215, 218-221, 223, 271; D. Gabler: Terra sigillata vom Töpferviertel von Poetovio. ArhVestnik 37(1986) 142 82 D. Gabler in: Römische Forschungen in Zalalövő 1975. Acta ArchHung 29 (1977) Kat.24 83 Weber-Hiden 1996, Taf.112, 1-2 84 Gabler 2001, Kat. 39 85 Gabler 1976, Kat. 85-87 áruját is felismerhettük. Ez a típus is fellelhető Holzhausenben, ezért A. Mees a műhelyt a Kr.u. 175 és 220 közötti időszakra keltezte 86 . Gyártmányai megtalálhatók a großachseni vizes medencében, amelyet a közeli villa égésrétegének kerámiájával töltöttek fel 87 . A pannóniai lelőhelyek közül különösen sok található ebből az áruból Poetovioban 88 , Vindobonában 89 és Brigetioban 90 , egy töredék ismert a szakályi bennszülött telepről 91 . Carnuntumban egyelőre csak a Pfaffenbergen került elő 92 . A közelebbről meghatározható típusok közül a pátyi anyagban megtalálható Belsus I áruja is. Ennek a szériának forgalma szintén csak a Kr.u. 180 utáni időszakban igazolható 93 ; elsősorban a regensburgi temető siregyüttesei 94 alapján, de egy Kr.u. 246-ra keltezhető ladenburgi pinceleletben is fellelhető a műhely több gyártmánya. Pannoniában aránylag gyakori széria; eddig Poetovioban 95 , Vindobonában 96 , Balácán 97 , Aquincumban 98 és Intercisában került elő 99 . Egy edénytöredék köthető az E.25-26 tojásfüzér mesteréhez, akit név szerint nem ismerünk; eddig csak egy В betűs jelzéséről tudunk, amelyet szabad kézzel írt be a formatál nyers agyagába. A. Mees szerint ez a műhely már Kr.u. 170 táján működhetett, de áruja mégis késői leletegyüttesekben fordul elő 100 így a Kr.u. 185 után kiépített Niederbieberben, a heddernheimi kőtábor III. periódusához tartozó rétegekben, a Kr.u. 246-ban betöltött ladenburgi pinceleletben vagy a walldürni fürdőben 101 . Pannoniában viszonylag gyakori ez az áru. Megtalálható Vindobonában (44 db!) 102 , Carnuntumban-mind az auxiliaris tábor, mind a Heidentornál végzett ásatás leletanyagában, a polgárvárosban, a Heydendorff-, a Meinrad Winkler gyűjteményben 103 , valamint egy másik raa86 Mees 2002, 335 87 A. Hagendorn: Die Villa rustica in Großachsen. Ein römischer Gutshof im Spiegel seiner zentralen Gebäude. Mateialhefte zur Archäologie in Baden-Württemberg 45. Stuttgart 1999 88 Curk 1969, Kat.237-240, 242-243, 245, 247-248, 250, 277 89 Weber-Hiden 1996, Taf.l03„ 2-4, 7-8 90 Kuzmová 1992, Kat.165-167 91 Gabler-Horváth 1996, Kat.26 92 A leletanyagot Koós István dolgozza fel. 93 Mees 2002, 337 94 S.von Schnurbein: Das römische Gräberfeld von Regensburg. Arch.Forschungen in Regina Castra-Regensburg I. Materialhefte zur Bayerischen Vorgeschichte, Reihe A. 31, Kallmünz/Opf 1977 95 Curk 1969, Kat.216, 290 96 Weber-Hiden 1996, 97,Kat.4 97 Gabler 2001, Kat.33 98 Nagy L. 1931, Kat.12 99 K. Pöczy: Keramik in: Intercisa II.Geschichte der Stadt in der Römerzeit. ArchHung 36, Budapest 1957, Kat.122 100 Mees 2002, 338 101 Mees 2002, 232 102 Weber-Hiden 1996, Taf.113, 1-4, Taf.114, 1-25, Taf.115, 1-10, Taf.116, 1-5 103 Grünewald 1979 b, Kat.12 252
