Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Gabler Dénes: Terra sigillaták a pátyi telepen

Késő- Antoninus- Severus kori FKM lsz. 2000.2.111 Lh.: F/19 a szelvény, 20-50 cm 117. Drag.54 formájú gömbhasú palack vállrésze. Rheinzaberni Késő-Antoninus- Severus kori FKM lsz. 2000.2.229 Szórvány 118. Drag.54 formájú palack oldaltöredéke barbotindíszítéssel. Rheinzaberni Késő-Antoninus- Severus kori FKM lsz. 2000.2.197 Lh.: H/6 szelvény E-i fele, 1. ány A LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE Az újabb feltárásokból származó nagyobb leletanyag ennek a kerámiának pátyi spektrumát is kibővítette minthogy több olyan műhelykör, manufaktúra áruja lelhető fel benne, amelyek a korábbiban egyetlen példánnyal sem voltak képviselve. Ezek közé tartozik egy Consp.39/43 formájú északitáliai sigillatatöredék, amely az 576 körárokból került elő. Ez a típus Itáliában is csak a Po folyótól északra lelhető fel: többek közt a Locarno környéki temetők anyagában

3

, továbbá Como és Reggio Emilia valamint Aquileia körzetében

4

. Itálián kívül Noricumban, Pannoniában, Moesiában terjedt el; egészen csekély mennyiségben Daciában is megtalálható. Egy poetovioi példányt kivéve, ezeken a tálakon nincs fazekasbélyeg, ezért időrendi meghatározásuk is nehezebb. Bár Észak Itáliában és Noricum délkeleti területein II. századi forgalmuk igazolható

5

, pannóniai exportjukat Trajanus uralkodását követően a délgalliai manufaktúrák konkurrenciája akadályozta. A zalalövői ásatások adatai alapján ezt az árut Domitianus-Trajanus korára keltezhettük

6

. A Consp.39 vagy Consp.43 típusok 3 P. Donati et alii: Locarno. La necropoli romána di Solduno. Quaderni d' informazione 3. Cat.dei materiali. Bellinzona 1979, 159, 168; P. Donati-F. Ronchetti Butti- S. Biaggio Simona: Ascona. La necropoli romána. Quaderni d'informazione 12. Bellinzona 1987, 141; M. Fransioli: La necropoli romána di Madrano.Jb Schweiz. Gesellsch. Urgesch. 47 (1958-1959) 57-82; S. Biaggio Simona: La necropoli romána di Moghegno. Scavo nel passato di una valle sudalpina. Museo di Valmeggio. Cevio 1995, 39. 4 M.P. Lavizzari- Pedrazzini: Terra sigillata. in: Angera romána. Scavi nelle necropoli 1970-1979. Archeologica 44 (a cura di G. Sena Chiesa) Roma 1985, 320, 368-369; L. Mazzeo Saracino: Terra sigillata norditalica. Atlente délie forme ceramiche IL Ceramica fine romána nel bacino Mediterraneo. Enciclopedia dell' arte antica e orientale. Roma 1985, 205. 5 E. Schindler-Kaudelka: Die italische Sigillata aus dem Vicus von Gleisdorf, in: T Lorenz-C. Maier-M. Lehmann: Der römische Vicus von Gleisdorf. Veröff. Des Instituts f. Klassische Archäologie des Karl Franzens Uni. Graz 2, 1995, 71 6 D. Gabler: Terra sigillata in: A. Mócsy et alii: Römische Forschungen in Zalalövő 1976. ActaArchHung 30 (1978) 405-406; D. Gabler: Italische Sigillata aus den canabae legionis in Carnuntum. Carn Jb 1990, 246 tartományunkban tovább lehettek forgalomban, mint a többi póvidéki áru, amit többek közt az inotai halomsír leletei

7

, másrészt ennek a kerámiafajtának jóval nagyobb elterjedése igazol

8

. Itálián kívül Noricumban, Pannoniában és Moesiában lelhetők fel ezek a típusok; csekély számban azonban Daciában is megtalálhatók.

9 A Consp.39 és 43 formájú tálkákon - egy poetovioi példányt kivéve - bélyeg sohasem fordul elő

10

. A korábbi ásatások során Pátyon 7 dél-galliai sigillata került elő

11

; az újabb kutatások ezek sorát csak 4 töredékkel gazdagították. Ezek közül kettő Drag. 37 formájú, egy Drag. 27 típusú pohár és egy Drag. 18 formájú tányér fragmentuma. Utóbbi a C/ll b szelvény 3. Objektumának hamus rétegében került elő. A girlandokkal és levelekkel díszített töredék a la graufesenque-i Mercator, Vitális, Mascuus, Crucuro, M. Crestio, esetleg Iucundus műhelyében készülhetett. Ugyanezekhez a mesterekhez köthetjük a másik példányt is, amelyen csak a tojásfüzér maradt meg. Fenti gyártók közül különösen Mercator áruja gyakori Noricumban és Pannoniában

12

. Mercato Domitianus korában és Trajanus uralkodásának elején

13

, míg M. Crestio Kr.u. 110, Mascuus Kr.u. 120 tájáig gyárthatott domboríszes tálakat

14

. Egyedül Jucundusnál merülhet fel a korábbi keltezés lehetősége, de formatáljaiból később kiformázott példányokat is ismerünk

15

. A két la graufesenque-i töredék tehát ugyanúgy Domitianus-Trajanus kori mint az északitáliai tálka. Meglepő, hogy az újabb leletek közt nincsen banassaci edény, amely viszont a korábbi anyagban megtalálható. Nem tudjuk megmagyarázni azt az ellentmondást sem, amely a terra sigillata spektrum és az éremanyag tanúvallomása között van. Hat köztársaságkori dénár, Marcus Antonius legios dénárja, 4 Augustus, 5 Tiberius, 1 Caligula, 3 Claudius, 1 Nero, 1 Vespasianus, 2 Domitianus és 2 Nerva érem, valamint egy kelta quinar; összesen tehát 27 érem jelzi a Kr.u. I. századi vagy még korábbi megtelepedést, ezzel szemben egyetlen egy I. századi sigillata sem került elő. Ennek a korai kerámiának hiánya nem 7 S. Palágyi: Die römischen Hügelgräber von Inota. Alba Regia 19 (1981)21,34 8 Gabler D.: Terra sigillata az inotai és a pannóniai halomsírokban. Noricum-pannoniai halomsírok. MTA VEAB Veszprém 1990, 149162 9 Legutóbb V Rusu-Bolindet- S. Cocis: Trade and civilisation in Transylvania in the frame of trade and cultural exchanges in antiquity. Cluj-Napoca 2005,165, fig. 5,19,176, fig.16,75 10 S. Zabehlicky Scheffenegger: Terra sigillata tardo-padana. Acta RCRF 31-32 (1992) 419 11 Ottományi- Gabler 1985,199,203 12 D. Gabler: Zur frühen Terra sigillata der Zivilsiedlung von Vindobona. In: G. Dembski-M. Zavadil-D. Gabler: Ausgewählte Funde vom Rennweg 44. Wiener Arch. Forsch. 6. Wien 2004, 142 13 Mees 1995, 86. Ladenburgban 101-ben vert éremmel keltezett rétegben került elő áruja 14 Mees 1995, 74 15 Gabler 2004, 143 248