Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - V. Villa vagy vicus

154. kép: Bronztárgyak. 1, 3-5, 7-9. szórv. 2. C/9. szeh. 6. H/9, szeh. cölöplyuk Pátyon ez a távolság a két legnagyobb, hasonló korú épület között max. 100 méter. Ld. „F" és „H" épületek. Nem gondolhatunk tehát, több egymást követő villagazdaságra sem. A pannóniai villagazdaságok általában egy zárt területen belül elhelyezkedő épületek elszórt együttese.

295 Páty egyrészt nem zárható körbe teljesen, hiszen csak a nyugati oldalon van kerítésfal s nem is teljes hosszúságban, másrészt belső tagolás is kimutatható. A telepen belül ugyanis többféle út található. Széles kövezett út s keskenyebb sóderes útszakaszok kerültek elő. Ez a belső úthálózat más pannóniai villagazdaságra nem jellemző. A külföldi kutatásban már elkülönítik az egy tengely mentén, szabályos belső rendezettséget mutató, körbekerített telepeket, a szórt, laza, egy295 TÓTH Endre: Az alsóhetényi 4. századi erőd és temető kutatás, 1981-1986. Eredmények és vitás kérdések. ArchÉrt (1987-1988) 34. 296 LENZ 1998. 49-70; FISCHER 2004. 195-202. máshoz tájolásban sem illő rendezetlen, de ugyancsak körbekerített épületegyüttesektől.

296 Páty a szabályos, belső utak mentén rendezett villagazdaságok sorába se illik bele. A fentiek alapján inkább tekinthető egy út mentén hosszan elhúzódó falú településnek, un. vicusnak, mely a bennszülött kelta telep folytatása210