Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - IV. Gazdasági élet, életmód

megfelelő áruval. A 4. század folyamán kerülnek újra előtérbe a kis helyi műhelyek. Pátyon ennek egyelőre nincs nyoma. A kézzel formált kerámia az egyetlen, melyet szinte mindenhol helyi fazekasok állítanak elő. Ennek köszönhető a sok formai, perem kiképzésbeli stb. variáció. Pest megyében kerámiagyártásra utaló nyomot, edényégető kemencét, rontott, selejt edényeket stb. Aquincumon kívül többnyire csak az egészen korai (késő kelta-kora római) illetve a legkésőbbi (4. század utolsó negyede) időszakból ismerünk. Késő kelta edény-égető kemence volt Pátyon kívül Csobánkán (MRT 7. 6/24. lh.) egy tovább élő bennszülött telepen (később villa lett), a budaörsi vicusban (LT D kerámiával) Id. MRT 7. 5/3.lh., ill. Százhalombattán, a katonai vicusban (MRT 7. 27/2. lh.). Budaörsön két négyszögletes római típusú kerámiaégető kemence is előkerült a 2-4. századból. (OTTOMÁNYIMESTER-MRÁV 2005. 22). Kerámiát máshol is helyben gyártottak, nemcsak a vicusokban (ld. Budaörs, Ságvár-Ali Wiese, Mezőfalva) s villagazdaságokban ld. Gyulafirátót, Balatonfűzfő, Kővágószőlős) hanem a kőépítkezés nélküli falusi telepeken is. pl. Berhida, Balatonaliga, Bicsérd.

282 Üveggyártásra bizonyíték talán egy olvadt üvegtöredék az 1. századi G/19, gödörházból. Fémművesség bizonyítéka a sok fémsalak ill. az F/5. szelvényben lévő kemence omladék.

283 Egyik ilyen objektumból még kőmozsarat is ismerünk (F/5.ház). A két kis kézzel formált miniatűr poharunk, talán 1. századi olvasztótégely („A" kemence s F/6 ház ld. HORVÁTH 2006. 3. kép/l). Pátyon bronzművességre utaló nyom csak a 4. századból van. Az egyik szórvány késő római csat félkész áru (154. kép/9), a többi bronz valószínűleg Aquincumból jutott el ide.

284 Bronzedények (pohár, korsó) ládikaveretek az F/22. kőépületből kerültek elő Ugyancsak bronzedény volt a B/2. szelv. gödörházában. Kis füles, öntött bronzedény (?) az F/kőépületből került elő. Pereme alatt s a talpán átlyukasztva. (51. kép/9). Lehet, hogy nem edény, hanem felerősítve díszített valamit. Korábbiak a korongos nyelű paterák. Emellett nagyon sok a fibula, bronzveret, bronzlemez, zárak s kulcsok, főleg szórványként (8. kép/3, 157. kép/l). A pátyi kutatások részben megcáfolják a kutatás azon korábbi állítását, miszerint a 3.században a limes menti birtokokon ipari termelés még nem folyt s a 282 OTTOMANYI-MESTER-MRÁV 2005.22.; GABLER 19931994. 152; VISY 1994. 432. 283 Részletesebben ld. a Severus kornál. 284 A bronzokhoz ld. SZABÓ Klára: Bronze Objects. In: GABLER Dénes: The Roman fort at Acs-Vaspuszta (Hungary) on the Danubian Limes. BAR int. ser.531. Oxford, 1989. 427-441. villákból előkerült használati cikkek, mind Aquincumból származnak.(POCZY 1971. 98.). Ez igaz lehet talán a kerámiára, de Pátyon a fémsalakok többsége 2-3.századi objektumból került elő. Kisebb javító műhelyek Aquincum környéki villákban is voltak. Pl. Kaszásdűlő.(ZSIDI 1991. 151.) Helyi igényeket kielégítő fémfeldolgozó műhely volt még pl. Szakályban, Ménfőcsanakon stb.(GABLER 2003. 241). Más villagazdaságokban s telepeken többnyire csak a 4.században létesülnek ezek a fém s kerámiagyártó műhelyek, mikor a nagyobb, központi műhelyekkel való kereskedelme már nehézségekbe ütközik. Pl. Orvényes, Csúcshegy, Békásmegyer, Levél stb.

285 Vasszerszámok (kések, véső stb.), egyéb használati tárgyak (vödörfülek, szögek, vasláncok, vaspántok, kulcsok) szép számmal kerültek elő Pátyról (155-156. kép). A szögek nagy mennyisége, főleg a kőépületeken belül a tetőszerkezet ácsolt fagerendázatára utal (156. kép/9-11, 157. kép/3). Néha vadászathoz használt fegyvereket is találunk pl. vas lándzsahegy

286

, nyílhegy (F/K9-11. fal). Az állattartás emlékei, a rengeteg állatcsont mellett a vályú s vaskolomp töredékek (vályú pl. F/5.házban, F/ kőépületben a 11. falnál), vaskolomp pl. F/19a-b II. gödörházban ld. 157. kép/2). A régi ásatás egyik roszszul megépített kőfalú építményét, a benne talált vályú alapján istállónak tarthatjuk. (OTTOMÁNYIGABLER 1985. IILkőépület). A megélhetésként tartott állatok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, baromfi) mellett vadászattal is foglalkoztak (gímszarvas, őstulok, vaddisznó stb.)

287 Megmunkált állatcsontot s így kialakított vésőket, átfúrt nyeleket ill. csiszolt s vágott félkész tárgyakat (csontkorcsolya?), több objektumban is találunk. A legkorábbi periódus tárolóvermeiből pl. G/17.10.gödör, G/31.2.obj (sertés és juh) G/19.obj. (ló). Antoninus kori szögletes félig földbemélyített házakból pl. G/21, szelv. (juh) s gödörházakból pl. J/11 (ló), valamint különböző kőépületekből: F/9, F/K 13.szelv., H/5 (ló), F/16 (szarvasagancs), H/3 (őz).

288 A temetőben talált sírkövek alapján, melyek helyi bennszülött mester munkái, lehetséges, hogy kőfaragóműhely is működött a telepen. Telepünk út menti fekvése, Aquincumhoz való közelsége felveti a kérdést, vajon volt e szerepe a limesmenti katonaság ellátásában. Vajon a sok római áruért cserében, telepünkről is szállítottak-e mezőgazdasági 285 PÓCZY 1971. 96; GABLER 1993-1194, 152; SZÖNYI 2005. 406; ZSIDI 2005.181-182. 286 F/19a-20b tanúfal, F/kőépület, G/17b. falkiszedés alatti gödör, H/4a szelv. Ny-i fele 2. ány, H/5, szelv. É_i rábontás 1. ány., H/9, szelv. 3. ány. 287 Részletesebben ld. KÖRÖSI Andrea tanulmányát ugyanebben a kötetben. 288 Részletesebben ld. KÖRÖSI Andrea tanulmányát. 5.ábr., 6/3-4. ábr., 9/1-4. ábr., 13./l-3.ábr. 207