Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

144. kép: H kőépület 5. sze/v. járólapok hát egyszerre töltötték fel őket tereprendezéskor. (OTTOMÁNYI-GABLER1985. 219.) Árok: J/5, szelvényben lévő objektum lehet K-Ny irányú árok részlet is, két szélén padkával. Kelet felé a J/9, szelvényben is van egy árok szakasz, de nem függ össze az előzővel. Kemence: Téglalap alakú kőkemencék épülnek: A' terület felső kemence (2. obj.), de leletanyaga 2. századi. G/29, szelv. 2. obj. Leletanyaga 3-4. sz (ld. 71. kép/3-4). Mindkettő tájolása K-Ny, szájjal kelet felé (méret: 2x2 m ill. 140x65 cm). J/10, szelv.: Nagy faragott kváderkövekből álló félköríves építmény (120x50 cm), de belseje nem égett. Szája dél felé nyílik. Téglából épített kemence kettő van a H kőépületben: Az I. helyiségben (H/6, szelv.), Nagy Constantinus érme keltezi, ill. H/5a szelvényben a 7. fal külső oldalán, ami a kőépület felső döngölt padlója alatti paticsos szinthez tartozik. Zöldmázas kerámia keltezi e szintet. A 6. helyiség kemencéjének a sok benne lévő kő alapján kőboltozata lehetett (91. kép/1-3). Analógia: Késő római kőkemencét találunk pl. a közeli Herceghalmon, egy 3-4. sz-i villában, épületen kívül.

242 Hasonló téglalap alakú kőkemencék késő római félig földbe mélyített házakban is előfordulnak pl. Intercisa.(BÓNA 1973. 68, 4. kép.). Kőépítkezés: A 3. sz. közepére, második felére tehető építkezéseket nehéz kimutatni, hiszen a sigilláta import megszűnése miatt a korábbi legjobb keltező anyagunk tűnik el. Valószínűleg tovább éltek, vagy esetleg csak most létesülnek a Severus kori sigillátákkal keltezett épületek, hiszen ez csak terminus post qeum értékű (Kivéve, ha égésrétegből került elő s nincs felette megújított 242 OTTOMÁNYI-GABLER 1985.187,7.jegyz (táci analógia), VI. t.2-2a. színt.). Ahol előfordul a késő római kerámia, esetleg érem is ott biztosra vehető, hogy ezek a Severus kori épületek a 4. század második feléig fennálltak. Másik probléma a késő római épületeknél az évszázadokon át tartó szántás ill. az építkezést megelőző gépi humuszolás, ami elpusztította a felső rétegeket s csak szétszántott kőomladékokat hagyott meg. Ezek alapján sejthetjük, hol voltak épületek, de összefüggő alaprajzokat már nehéz kimutatni. A két nagy kőépület mindegyikében volt későbbi periódus

243 Ld. F és H terület. Négyzetalakú épület: (143. kép). E/1-5, szelv. III. kőép: 6x6 méter, Nem egy helyiséges, mert DK-i sarokban újabb helyiség vagy inkább hozzáépítés kezdődik. Lehet, hogy egy nagyobb téglalap alakú épület déli helyisége (északi fele a II. épület falával párhuzamos). B/7. szelv. négyszög alakú kőomladék (3x4m), nyugati irányban újabb omladék, bővült talán egy újabb helyiséggel. F/22, kőépület (Lehet, hogy a Severus korban építették). Téglalap alakú: E-D-i tájolással - E/II. épület. H/kőép. I. helyisége, esetleg egy paticsfal déli 1/3-nál kettéosztotta. K-Ny-i téglalap, többhelyiséges: G/17, kőépület (Severus kori építkezés). H/IV. helyiség A/2-4, szelvény kőépülete. Meglévő mérete kb. 20x10 m. Téglalap alakú, 2/3-nál belső osztófal: Tájolás E-D F/K la. periódus. Déli fele két helységre oszlik. H/kőépület II-III. helyiség együtt alkot ilyen formát. G/17. 2.periódusban K-Ny-i tájolás. Forma nem biztos, mert ENy-i fele hiányos. 1982-1983-as ásatás II. kőépület: kora kérdéses, valószínűleg már a 3. században állt. (OTTÓM

ANYIGABLER 1985.191, 218, IV.t.). Az „F, H" kőépületekben egy nagyobb lakóegyüttes részleteként tűnik fel. Analógia: Nagyon gyakori épülettípus. A villagazdaságokon belül egyszerűbb lakóház forma, dolgozók lakóhelye, esetleg magtár.

244 Önálló lakóépületként áll pl. a herceghalmi egyik villagazdaság központjában a 3-4. században.

245 Budaörsön is gyakori a 2. század végétől a 4. századig. Néha félbe osztják a keskenyebb részt két helyiségre. (OTTOMÁNYI 2005b. 364.). Útállomások is épülnek ilyen formában, főleg a 4.században. (LÁNYI 1990. 55.ábr.l: Maria Eilend). A rétegtani helyzet alapján még kb. 20 épületet tehe243 Az épületeket egybe ismertetettem az előző Severus kori építkezésnél. 244 BÍRÓ 1974. 31, Fig.6. Régen szentélynek is tartották; LÁNYI 1991. 51. ábr.7 (Kékkút) 245 MRT 7. l/37.1h.;OTTOMÁNYI-GABLER 1985. 186, III. t. 194