Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

139. kép: F/kőépület alaprajza lai között az összefüggés még nem tisztázott. E falak néha egymásra épülnek vagy párhuzamosan futnak, nem egykorúak. II. periódusban

217 épül a Ny-i oldalán három helyiség. Egy téglalap alakú nagy helyiség (I.helyiség), középen oszloppal. Déli egyharmadánál lehetett valami paticsos válaszfal, mert tőle délre belső udvar van kő járólapokkal, északra pedig döngölt fekete padló. A Il.helyiség négyszögletes, mely észak felé egy téglalap alakú helyiséggel (III. helyiség) folytatódik, ennek E-i záródása bizonytalan. Az osztófal két oldalán 217 Ez már a 3-4. sz-i építkezéshez tartozik, de itt ismertetjük összefüggéseiben az egész kőépületet. ugyancsak maradtak meg járólapok. (144. kép) A két helyiség együtt egy álló téglalapot alkot, belső harmadánál osztással. IIa periódus: Dél oldalához egy kisebb, máshogy tájolt épület csatlakozik (H/2, szelv., IV. helyiség), ami valószínűleg a legkésőbbi hozzáépítés. Ebben az időszakban tovább élt az épület keleti fele is. A legfelső döngölt fekete, agyag padlószint mind a két részen meg van (ld. 7. fal két oldala), de még az alatta lévő paticsos, téglakemencés szintből is zöldmázas kerámia került elő. Az egyes periódusok pontos kormeghatározása nehéz. A sigilláták többsége a Severus korból való. Ekkor épülhetett az I. periódus s a korszak végi planírozást 186