Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

Keltező lelete nincs, rétegtan alapján soroltuk ide. A külső cölöpök között a nyugati és déli oldalon is kb. 1, 5 méter a távolság, ami arra utal, hogy felmenő fala valószínűleg palánkszerkezetű gerendafal, közte agyaggal tapasztva. A belső cölöpsoroknál sűrűbben helyezkednek el az oszlopok, itt a válaszfalak esetleg épülhettek vesszőfonatos sövényfalból vagy vályogfalból is.

199 Feltűnő, hogy többnyire a gerendák nyomvonalát követi. Lehet, hogy összefüggésben áll a gerendaházzal. H/5a-8-8a-10. szelvényben helyenként sárga agyagpadló szint, több sorban cölöplyukakkal (EK-i sarokban agyagtégla s gerenda maradvány is van). Két eltérő tájolású cölöpsor bontakozik ki. Mind a kettő négyzet alakú. Egyik kb. 7x7 m, tájolása megegyezik a H/4-4a szelvény épületével s a későbbi kőfalakkal. Belsejében kb. két sor E-D irányban futó belső cölöpsor. A másik kisebb, meglévő mérete kb. 6x6, 4 méter, belső osztófalait a kőfalak miatt nem látjuk (tájolása a Н/2-За szelvény épületével egyezik meg). A H/11-12, szelvény kőomladéka alatt égett paticsos s faszenes foltok s kora római kerámia jelzi valamely korábbi építmény meglétét. Analógiák a késő kelta időszaktól kezdve a 4. századig találhatók. Mind telepeken s villagazdaságokban mind római táborokban ill. a mellette lévő vicusokban előfordul, szerte a Dunai provinciákban s a Barbaricumban. Kelta, germán és római analógiáit ismerjük.

200 Pannoniában a római koron belül igen gyakori a kora s középső császárkorban. Pl. Sárvár, Adony, Gorsium stb.

201 Szakályban a 3-4. században jelenik meg. Germán területen s a dunai provinciákban is inkább a késő császárkorban tipikus, pl. Milanovce, Cifer-Pác stb. A miénkhez hasonló sűrű cölöpsora volt a késő római szakályi háznak, bár itt sövényfal csak osztófal199 A Sárvári útállomás korábbi cölöpháza fa palánkszerkezetű volt, hasonló kb. 1, 5 méteres cölöptávolsággal. A későbbi 2. sz-i cölöpház felmenő falát vályogtéglák alkották, a cölöpök sűrűbben követték egymást (60-80 cm). Id. GABLER 1991 és 1998. 200 pl.Lorenzberg bei Epfach, Moosberg bei Murnau Id./ WERNER, MBV 8 München 1969. 95-96; Milanovce, Cifer-Pác ld. KÖLNIK, T: AR 9 (1957), 821; u.ő: AR 38 (1986) 413-415. 201 GABLER 1991. 48-53. további irodalommal. Abb.16; ként szerepel, oldalfalát deszkák közzé döngölt agyag alkotta. 202 Amennyiben palánkszerkezetű lett volna vízszintes gerendákkal, nagyobb távolság is elég lenne a cölöpök között ld. Sárvár kb.1.5 m. Ez az un. Streifenhaus típus, melynek legkisebb változatához sorolható a pátyi G/17, épület.

203 A H kőépület alatti majdnem szögletes házakhoz méretben a mursellai korai „fakonstrukciós periódus" cölöp s gerenda szerkezetű épületei hasonlítanak. Ugyanitt a másik típus téglalap alakú kétosztatú, mint a mi gerendaházunk.

204 A nagyobb cölöpszerkezetű házaknál, amennyiben több párhuzamos cölöpsor van a középső a tetőt hordozó szelemengerendát tarthatta, vagy belső osztásra utal. Ezek főleg auxiliáris táborok vicusaiban ill. limestáborokban találhatók. Sárváron is így épült az egyik útállomás alatti épület.

205 Néhány villaépületnél megfigyelhető, hogy a főépület alatti első periódus ilyen fa-cölöp szerkezetű. Ezek ugyancsak jóval nagyobbak a pátyinál.

206 A késő római telepeken ilyen cölöpszerkezetűek a horreumok. Itt cölöpök tartották a felszín fölé emelt gabonatároló épületet, ami biztosította a termény szellőzését. (GABLER 2003. 243.) Általában gazdasági funkciót tulajdonítanak neki pl. raktár, gabonatároló, szárítóhelyiség, ld. Mursella, Albertfalva, Mosonszentmiklós, stb.

207 Pátyon nincs funkcióra utaló nyom, de a viszonylag sűrű belső cölöpsorok talán tárolóhelyiségre, horreumra utalnak. Gerendavázas ház : A H/4-a-b-6-7. szelvényekben (137. kép) téglalap alakú, egy belső osztással rendelkező, É-D-i tájolású felszíni építmény. Mérete:ll-13, 5 x kb.4 méter. Helyenként a gerendák két oldalán vannak a másik felszíni ház cölöplyukai, ill. párhuzamosak egymással. De a cölöpök többnyire mélyebben jelentkeznek. Lehet, hogy összetartoznak, pl. a gerendaház tetőzetét tartotta némelyik cölöp. Vagy egymást követte a két épület. A 4. és 9. kőfal vágja a gerendákat, tehát a kőépületnél mindenképen korábbi. Analógia: Hasonló technikával, de szélesebb gerendákból épült nagyobb építményeket az útmenti állomásokon pl. Sárvár, s korai táborokban ill. táborok melletti településeken figyeltek meg Pannoniában. Zalalövőn 202 Szakályban csak az osztófalak voltak sövényfalak, az oldalfalakat bedeszkázták s földdel tömítették ld. GABLER Dénes-OTTOMÁNYI Katalin: Későrómai házak Szakályban, ArchÉrt 117 (1990). 161-188, 3. kép., analógiák 166-167, és 14-33.jegyzetek. 203 GABLER 1998. 241-242; KOVÁCS 1999. 147. 204 SZÓNYI2002. 54-55, 8. ábr (szögletes:27,50. obj. téglalap alakú: 61. obj.). Kora: 1. század első fele. 205 GABLER 1998. 242. Id. további irodalom. 206 ZABEHLICKY, Heinrich: A Bruckneudorfi (Parndorfi) villa, BalácaiKözl. IX (2005) 193-202, Abb.2. 207 SZIRMAI 1994-1995. 11-12. kép; SZŐNYI 2002. 57 (1. sz. második fele); SZŐNYI 2005. 405, Abb.5/3 (2. sz. közepe-4. sz.vége) 177