Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás
kázás. 191 Némely peremkiképzés csak a 2. sz. második felére-3. századra jellemző pl. 134. kép/7. 192 A vízszintes peremű hombárokról az előző periódusnál esett szó. A fedők egyenes végűek, majd később íveltebb, alávágott peremmel készülnek (135. kép/). A behúzott peremű tálak némelyikét használták fedőként is (135. kép/9) 193 A szemcsés, keményre égetett házikerámia formák már az 1. sz. végén feltűnnek, a 2. században általánosak, de még a 3. századi kerámiának is kedvelt formái. Ezen belül főleg a perem kiképzés alapján lehet különbségeket tenni. (OTTOMANYI-GABLER 1985. 211). Házi kerámiánk jellegzetes díszítése a fésülés, mely a kelta hagyományokra épülve, a 2. századi római fazekakon is tovább él. A vízszintesen kihajló hombárok nyakán a fésűlés ill. sűrű vízszintes vonalkázás mellett többnyire bemélyített hullámvonal is megfigyelhető. Ez a fésülés a kézzel formált kihajló peremű fazekakon is gyakori már az 1. század második felétől, végig a 2. században. 194 A kézzel formált kerámiában még megtaláljuk a kihajló peremű nagy fazekak egy részét s a fedőket. (HORVÁTH 2006. VI-VII. fazéktip.) Üvegek: Benyomott falú illatszeres üveg, a G/17, szelvényből. (133. kép/4). Hosszúkás, ovális forma, kerek aljjal. A 2. sz. elején tűnik fel s az egész 2-3. században használatban van. Helyi műhelyek gyártják. (BARKOCZI 1988. 121, 95. tip. Taf.XVIII.230 , 233-234.) 4. 2. sz. utolsó harmada-3. sz. első harmada/fele (i. sz. 180 - 235/258, Commodus-Alexander Severus/ Gallienus) 195 A település virágkorát a Severusok idején élte. A legtöbb terra sigillata a 2. sz. végére - 3. sz. első harmadára tehető (kb. 300 db). Főleg Rajna vidéki (rheinzaberni) áruk ill. jóval kevesebb Westerndorfi gyártmány (133. kép/2,142. kép/1-5). A század középső harmadát már a Pfaífenhofeni töredékek jelzik. Feltűnik az északafrikai chiara is. A markoman háborúk után a telep lakossága nagyrészt kicserélődött. Csak néha figyelhető meg, hogy 191 GRÜNEWALD 1979. 55, Taf.44/13- Az Auerberg típusú fazekakbólvezeti le; GASSNER, Verena-KALTENBERGER, A.: Keramik der mittleren Kaiserzeit aus den Grabungen unter der Hauptschule in Mautern Vicus-West. Carnjbl993-1994. (1995) 11-88., Taf.19/81. 192 GRÜNEWALD 1979. 57-58, Taf.49.1-13. 193 GRÜNEWALD 1979. 64, Taf.59; BRUKNER 1981.161, T.129131 194 HORVÁTH 1998. 70; NAGY 2001. 136 stb; GRÜNEWALD 1979. 51, Taf.38.8-9. 195 A pátyi telep periodizációja itt már eltér az Aquincumi településrendszer korszakolásától. Zsidi ugyanis i. sz. 194-től a 4. sz. közepéig egy korszaknak tárgyalja Aquincum colonia történetét. Majd legutolsó periódusnak a 4. sz. második ill. az 5. sz. első felét veszi. ZSIDI 2005. 336-337, Abb.5-6. A pátyi korszakfelosztás itt inkább Pannónia Inferior településrendszerén belül felállított periódusokhoz áll közelebb, ahol Visy a 3. század közepével zárja az időszakot. VISY 1994. IV. periódus. megújították a korábbi gödörházakat pl. G/28, obj. Néha kőbe épült a korábbi felszíni paticsfalú ház pl. E/1-4-6, szelv., F/22, szelv., H/3a-4-a-6. szelv., H/5a-7. szelv. Leggyakoribb azonban, hogy kőépületek épültek a korábbi földbe mélyített házak s gödrök fölé. pl. B/7. szelv, C/ll, C/14, C/15, E/2, E/5, F/55a. szelv., F/kőépület, G/17, H/l, H/kőépület keleti fele, stb. Egy kőfalú pincés épület került az F/19-20, szelv. gödörháza fölé, belemélyedve a korábbi házba. Két esetben kimutatható, hogy belealapozták a későbbi kőfalat a gödörházba ld. F/23a és J/14, szelv. Arányaiban sokkal több a kőépület, mint a földbe mélyített ház. Megjelennek a felszíni cölöp- s gerendaszerkezetes házak s átveszik a korábbi gödörlakások szerepét. Gödörházak: Kevesebb a gödörház, a meglévőknek is többnyire csak egyes részletét sikerült feltárni, így nem ismerjük a formájukat. B/2-3-4-5. szelv. - kora kérdéses. A Severus kor végén égett le, vagy planíroztak felette, bár korábbi sigillata s kerámia is bőven van benne. A gödörház déli és keleti felén cölöplyukak, alja helyenként döngölt, kemencét vagy tűzhelyet nem találtunk. A B/7. szelv. gödörháza leégett a Severus korban, majd fölé kőépület került. A földbe mélyített ház felmenő paticsos és faszerkezetű fala bedőlt. Északi oldalon kőfalat alapoztak bele. E/2, gödörház felett ekkor planírozhattak a sigillata alapján. Az F/23b. szelvény keleti falánál volt egy leégett, valószínűleg felmenő agyagfalú kisebb objektum, külső cölöplyukakkal. Severus kori sigillata keltezi a pusztulását. G/28, szelv. középső gödörházának felső égésrétegét keltezik Severus kori sigilláták. H/4a-b-8-9. szelvényekben is van egy nagy, lekerekített sarkú, téglalap alakú gödörház, melyet a felső kőépület építése előtt töltöttek fel, a Severus kor végén (alján is van ilyen korú cserép). Maga a gödörház korábbi volt. AJ/8-12, szelvények kőútja alatti objektum kora kérdéses, 2-3. sz. AJ/14, szelvény északi falánál gödörház részlet (1. obj.), kerámiája 2-3. sz. AJ/15, szelvény keleti felében lévő 1. obj. gödörházának 2-3. sz-i kerámiája mellett későbbi leletanyag is előfordul. Planíroztak felette vagy a kőomladék anyaga keveredett bele. Szabálytalan téglalap alakú gödörház: A G/23-a szelvény gödörháza E-D tájolású (8, 2x7 m), széle padkásán mélyül lefelé, nyugati szélén tűzhely nyom (115. kép/10). Felmenő agyagfala s fa tetőszerkezete leégett. Cölöplyuk nincs. Metszetében több égésréteg. Betöltésében a korábbi Antoninus, majd Severus kori sigilláták mellett 4. sz-i kerámia is előfordul. Esetleg a Severus kor végén leégett házat megújították, majd a 4. sz-i pusztulás után épült fölé kőépület. Vagy 173
