Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

Antoninus kori sigilláta keltezi, a markomann háborúk alatt éghetett le. A 10. és 11-15. szelvényekben is feltételezhető egy sárga agyagpadlós, cölöplyukas nagyobb építmény, Antoninus kori sigillátával. Alaprajza egyiknek serm látszik a kőépület miatt. A G/17, cölöpháza a rétegtan szerint a Severus kori kőépület előtt épült, ezt támasztja alá a cölöpökből előkerült kora római kerámia is. Részletesen a következő periódusban ismertetem a többi felszíni házzal együtt. Műhely: Szabálytalan téglalap alakú objektumok, tájolásuk akárcsak a korszak házaié, E-D (116. kép/5-6). F/4, obj.: Kisebb méretű (4, 4x2, 6 m) műhely. Két végében gödör, benne kövek s salak. Bejárata észak felől padkás. Az F/5, objektum keleti felében több égett betöltésű gödör, egyik talán kemence volt. A különböző mélységű gödrök felett állhatott egy majdnem téglalap alakú műhelyépület, keleti oldalán két cölöplyukkal. Két gödörben volt salak, az északi oldalon pedig rontott, buborékosra égett kerámia. Fémmegmunkáló műhely lehetett (kőmozsár s vályútöredék is van benne). Egyik gödrének leletanyagából az előző periódusra jellemző duzzadt peremű besimított korsótöredék, sok hombár és kézzel formált kerámia került elő. A sigilláták viszont a Hadrianus-Antoninus kortól kezdődnek s nagyon sok, főleg a tetején a Severus kori is. Itt az F területen már az 1. század végén létesült egy gazdasági negyed, több téglalap alakú, esetleg műhelyként használt házzal ld. F/l, 6. obj. Ezt folytatja az F/4 és F/5, obj. műhelye. Valamennyiben volt fémsalak. Míg az F/l, 6. házakban csak az 1. ásónyomban, a másik kettőnél a gödrökből jött a salak, tehát biztosan az objektumhoz tartozott. Közelükben az F/23b szelvény 2. ásónyomában is került elő salak, Severus kori sigillátával együtt. A fémművesség további bizonyítékai a G/22, szelvény kemencéi, melyekből fémsalak ismert. Kemence: Az A/3, szelvény kerámiaégető kemencéje esetleg még mindig működhetett. Kerámiagyártásra utal még a G/27, szelvény Antoninus kor végén elpusztult házának betöltéséből előkerült rontott szürke edénytöredék, illetve a fent ismertetett buborékosra égett darab az F/5, objektumból (ez lehet, könnyű, szilikátos salak is). Már római típusú, félig kövekből épített az F/19. szelv. 2. objektuma (129. kép). Kerek kemence, dél felé néző tűzelőtérrel. Atlyukasztgatott agyagrostélyát nagy lapos kövek tartották s középen egy kőoszlop támasztotta alá. Funkciója kérdéses, rontott kerámia nem volt benne. Ugyanakkor ilyen típusú fazekas kemencék épülnek a 2. század közepétől kezdve szerte Pannoniában. Bár rostélyukat többnyire nem kö127. kép: G/2 la szelv. 1. Felső kőomladék. 2. Házfolt az omladék alatt. 3. Félig kibontott ház vek, hanem körben agyagpillérek támasztották alá.

171 Keltező leletanyag nincs, kerámia inkább 2. sz-i, bár átnyúlhat a 3. századba is. Igen sok a szabadtéri tűzhely, kenyérsütő kemence stb., melyeknek többnyire csak átégett paticsos alját talárjuk meg (17 db). Csak a G/8-nál utalnak a nyomok esetleg valami felszíni agyagfalas építményre ill. közös tüzelőgödörre. Valamennyi a G területről került elő: G/2, 3, 4, 7, 8., 19.2. obj., 20, 22. szelv. 171 Ninina Cuomo di Caprio: Updraught pottery kilns and tile kilns in Italy in pre-Romanand Roman times.Fig.l. Ia-b. Tip. Acta Praehist. et Arch. 9/10 (1978/1979) 23-32.