Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás
121. kép: Mintásán festett kora római edények. l.G/19.obj. 2J/3aszeh. 3. 1982/У obj. 4. 1982/J" obj. fi (Semusscuttus, Demnonis filius és Epmagurix Appii filius) és feleségeik (Mágia, Sicionis filia, 52 éves, Masia, Cauronis filia, 30 éves), egy 16 éves fiú (Limarus vagy Epmarus, Cucalonis filius) s egy ismeretlen korú harmadik férfi (Amio, Masaconis filius) neve maradt ránk. Leszerelt auxiliáris katonák, vagy a kelta arisztokrácia romanizálódott tagjai lehettek. A kövek keltezése az 1. sz. második fele - 2. sz. első évtizedei. Bennszülött származású kőfaragó munkái, anyaguk azonos. Nem Aquincumból hozták ide, hanem egy helyi műhelyben készülhettek, valószínűleg az általunk ismertetett telepen. 153 Bár elég kevés a feliratos kő, mégis feltűnő, hogy többségük nő vagy fiatalabb fiú. A felnőtt férfiak nem őrizték olyan sokáig kelta nevüket. Valószínűleg auxiliáris katonának besorozva a leszerelés után visszatértek falujukba s bennszülött nőket vettek feleségül. Ilyen veterán, bennszülött származású, de leszereléskor polgárjogot kapott auxiliáris katonához köthető egy Trajanus kori katonai diploma töredék is, mely lelőhelye alapján (Ml út mellett, Budapesttől 22 kmre) valószínűleg telepünkhöz kapcsolható. 154 További bizonyítéka a pátyi 2.századi lovaskatonák jelenlétének egy fegyveres lovassír maradványai Páty-Alsóhegyalja lelőhelyről. (MRT 7, 13/4.1h). 155 A letelepített veteránok a vidéki telepek egyik legjellemzőbb rétegét alkotják, származásuk gyakran bennszülött eredetre vezethető vissza. A Flavius kori katonai diplomák alapján talán már kb. 20 évvel előbb, a Claudius korban elkezdődhetett az auxiliáris katonák sorozása az eraviszkuszok közül. (KOVÁCS 2001. 164.) Még a kövekező periódusban is ők alkotják a vidéki telepek egyik jellemző tulsdonosi rétegét. Telepünk ebben a periódusban még vesszőfonatos, tapasztott falú építményekből álló vidéki, bennszülött falú település volt. Római áruk már szép számmal megjelentek, de a római építkezés, a kőépületek s felszíni cölöpházak csak a következő periódustól jelentkeznek. A periódus végét valószínűleg egy kisebb, részleges pusztulás jelezte, mert több objektumnál kimutatható égésréteg. Ld. H/4, szelv. 1. obj., H/10. EK-i gödörház. A H/l és G/19, házaknál bár van Antoninus kori sigilláta is, a leletanyag nagy része ennél korábbi. Nem dönthető el, hogy a markomann háborúk alatt vagy a század első harmadában égtek le. A katonaság limesmenti felzárkóztatásával megkezdődtek az első útépítések is. Bár a mérföldkövek s a felső kőburkolat csak később alakult ki, (MOCSY 1990. 116), de a kereskedelem megindult ezeken az utakon. Ezzel magyarázható a korai 1. sz. második felére, végére tehető importáruk s aquincumi gyártmányok feltűnése az út menti telepeken. 156 Páty valószínűleg az Aqincumból Savariába, majd Poetovióba 153 Mráv Zsolt olvasata ld. MARÓTI Éva-MRÁV Zsolt: Kiadatlan római kori kőemlékekPest megyéből. I. Feliratos kőemlékek. StComit.28 (2005) 249-253. A cikk egy közeli bennszülött telep műhelyéről beszél, nem említi, hogy a temetőtől kb. 50 méterre lévő, MRT 13/9. lh. telepén lakó bennszülöttekről van szó. Továbbá ld. MRÁV Zsolt cikkét ebben a kötetben (Kat.1-4). 154 LORINCZ Barnabás: Neue Militärdiplome aus Ungarn. Specimina Nova 16, 2000 (2002) 31-33; MRÁV Zsolt cikke ugyanebben a kötetben: Kat.12. Keltezés: i.sz.113-115. 155 REPISZKY Tamás 2004. évi ásatása. 156 A kőből épített római utak előtt léteznie kellett korábbi föld utaknak is, hiszen a gellérthegyi oppidumból is eljutott pl. a festett sávos kerámia Pátyra s Budaörsre. A köztársaság s kora császárkori pénzek is bizonyítják ezt a kereskedelmet. Ld. előző periódus. 160
