Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

ne korai leletanyaggal. A H/5a szelvény alsó gödrei közül, amelyben keltező leletanyag volt, azt az előző periódusba soroltuk. A többiben kevés kora római ke­rámia. A H/7, szelvény gödre, H/10. K-i tanúfalnál kisebb gödör. J/3a szelvényben fal alatti gödör, benne mintásán festett kora római kerámia. Objektum részletek, pontosabb körvonal nélkül: Egy nagyobb gödörkomplexum része lehetett a B/l. szelvény közepén. Az A/2-4, kőépület alatt is volt valami korábbi ob­jektum a két érem (Trajanus és Hadrianus) tanúsága alapján. Az F/16. Severus kori kőomladéka alatt volt egy ko­rábbi paticsos felület ilyen korú kerámiával. Esetleg felszíni ház részlete. Kerámia: Kelta jellegű, szürke simított felületű edények: Tovább élnek ebben a periódusban is a fent már ismertetett formák, főleg az S profilú tálak, fazekak s hombáredé­nyek. (118-119. kép). Az eredeti kelta típusok közül csak a tojás alakú nagy fazék töredékei fordulnak még elő, ill. az Y peremű mély tálak/fedők. A többi már eltűnt. Kialakulnak viszont új, kelta formákat s tech­nikákat továbbfejlesztő edény típusok s megjelennek új római formájú s technikájú kerámiák is. 125 Ezek az alább ismertetésre kerülő edények, melyek gyártása az 1. század utolsó negyedében kezdődik többnyire jellemzőek a 2. századra is. A következő periódusnál már nem mutatom be őket részletesen. Uj római edényeink többsége Aquincumi műhelyek gyártmánya. Helyi gyártás csak a szürke, simított fe­lületű kerámiánál bizonyítható. Agyagmázas s bepecsételt kerámia (pannóniai bevonatos kerámia): Bepecsételt kerámia: Kelta alaplakosságú területeken tűnik fel Pannoniában, új formákon s új mintákkal. Ez utóbbiak kezdetben az itáliai, majd a nyugati sigillátákat utánozzák. Bár már az 1. század utolsó negyedében megjelenik, főleg belső díszes lapos tála­kon, virágkora a 2. sz. közepe. A markomann hábo­rúk után egyre kevesebb található belőle. Pátyon több, mint 100 db került elő. 126 A régi ásatás egyik töredé­kén Resatus névbélyeg látható, kinek működése az 1. század utolsó harmadában kezdődött. 127 E régi töre­dékek között több is köthető a korai periódushoz. 128 125 A pátyi telep korábbi publikációjában már összefoglaltam a leg­jellegzetesebb edényformák keltezését s típusait. Ld. OTTOMÁNYI­GABLER1985. 203-214. Jelenleg csak rövid ismertetést adok s az újabb formákra ill. azóta megváltozott keltezésekre térek ki. 126 Ld. részletesen Maróti Éva tanulmányát, mely sajnos a kötet nyomdába kerüléséig nem készült el. 127 MARÓTI Éva: A római kori pecsételt kerámia és a Resatus -kér­dés, StComit 21 (1991) 381-391: Resatus működése i. sz. 75- 137 kö­zött. Ezen belül a korábbi műhely 75-95, esetleg a 2. sz. eleje; MARÓTI 1985. 15.21. VII. t.2. 128 MARÓTI 1985.105-108, 15.2, 8-11, (1-2. sz. forduló); u.ő 1991. 387. Díszítetlen agyagmázas edények, bepecsételés nélkül is gyakoriak anyagunkban (120. kép). Lapos tálak, duzzadt peremű kis csészék, egyenes peremű mélyebb tálak a legjellemzőbb formák (Drag. 35, 36, 42. for­mák utánzatai). Belsejükben tűzdelt díszítés. 129 Kicsit későbbiek a tűzdelt díszű gyűrűs peremű tálak 130 s a Drag. 37. forma utánzatai. Behúzott peremű, S profilú ill. galléros peremű tálakat is készítettek néha agyag­mázas felülettel (ld. G/23, F/6, B/7, H/2, H/4a, 9a szelv. stb.). Érdekes forma a G/17, szelvényből előke­rülő bütyökdíszes, függőleges falú pohár (120. kép/13). Töredékei a szelvényben szétszórva kerültek elő. Eset­leg a kőépület előtti planírozáshoz tartozhatott. Festett kerámia: Mintásán festett kerámia: (121. kép). Kora római min­tásán festett kerámia a G/19, gödörházból, s a J/3a szelvény gödréből került elő. Narancspirosra festett alapon fekete színnel festett mintákat találunk edé­nyeinken (hullámvonal, háromszög, fenyőminta). A forma egyik kis töredéken sem látszik, de az analógi­ák alapján kelta eredetre visszamenő, bikónikus váza­alakú edények voltak. A festési technika is késő kelta. Besorolhatjuk az Aquincum környéki 1. század végé­re-2. sz. elejére keltezett műhelyek gyártmányai közé. A régi ásatás területéről még két töredék tartozik ide. (OTTOMÁNYI 2005. 94-99). Kelta eredetre vezethető vissza a sávos festett kerámia is. Fogaskarcolt minta s bekarcolt hullámvonalak dí­szítik. Tojástestű fazekak, korsók jellemző díszítése. Az 1. sz. végén tűnik fel. A 2. században végig gyár­tották, forgalma legalább a 3. sz. elejéig követhető. 131 A római technikájú festett kerámia színében, kivitel­ében is különbözik már a keltától. A helyi formák festése mellett ld. váza alakú bikónikus edények 132 vízszintes peremű ill. befelé ívelő peremű fazekak, 133 S profilú tál stb. az itáliai, majd galliai formákat kezdik el utánozni. Igen koraiak, az itáliai előzmény­re visszavezethető lapos un. pompeji vörös festett tálak utánzatai. Az 1. sz. közepétől kezdve, főleg a Trajanus-Hadrianus korra jellemző. 134 Egy-két darab már a korábbi periódus tárolóvermeiben is megjele­nik. Pl. C/13a. obj. 129 OTTOMÁNYI-GABLER 1985. 205-206, XX/1-5; GRÜNEWALD 1979. 32, Taf.17 (keltezés: 1. sz. vége-2. sz. első fele). 130 Az un. Pátkai tálból alakult ki. Pannoniában, Aquincumban Vespasianustól Antoninus Piusig gyártják (legtöbb Trtajanus-Hadrianus kori). Ld. BÓNIS 1942. XXI/29; GABLER-HORVÁTH 1996. 157, 13. kép 2-6. stb. ; GRÜNEWALD 1979. 32, Taf.17/9. 131 BÓNIS 1970. 71; GRÜNEWALD 1979. 42; GASSNER, Verena: Gelbtonige Keramik aus datierten Fundkomplexen in Carnuntum. Ein Überblick über die Gefässformen. Carnjb. 1989 (1990) 133; OTTOMÁNYI-GABLER 1985. 206-207. XXI.1-8. 132 Ld. mintásán festett kerámia, továbbá OTTOMÁNYI -GABLER 1985. XXI/9. 133 Ld. F/kőép. KELEMEN-MERCZI 2002. 50, IX/8.t.; OTTOMÁNYI-GABLER 1985. XXI/2I; BÓNIS 1942. Xl.t. 134 GRÜNEWALD 1979. 39, Taf.24.1; SZIRMAI 1999. 170, Al­bertfalva 11. kép/4 - Flavius kori rétegből. Stb. 148

Next

/
Thumbnails
Contents