Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

den kora római villában van kerek gödörház, közepén cölöppel.

110 Budatétényben a 2-3. századi telepen szabálytalan kör alakú félig földbe mélyített ill, föld feletti lakógödrök, némelyikben egy-egy cölöplyukkal. Az albertfalvai vicusban is feltűnik a típus. Itt az egyik Flavius kori gödörházban, a pátyi H/l házhoz hasonlóan a középső cölöp tartotta a tetőt.

111 Lakóház vagy gazdasági rendeltetésű objektum egyaránt lehetett. Némely kutatók a kerek alaprajzú kelta házakat eleve nem tekintik lakóépületnek.

112 A császárkori házak esetében viszont nem tapasztalunk ilyen forma és funkció közötti összefüggést. Lekerekített végű, szabálytalan, hosszúkás gödörházak: A C/ll. szelvény 3. objektumának korai periódusa kezdődhetett ekkor (ld. sigilláta), de a főleg 2. századi kerámiaanyag alapján a következő periódusba soroltam be. A C/28. szelv. 1. objektuma majdnem szögletes mély gödörház, kemencével. Tájolás K-Ny. Méret: 4, 3x3, 5 m, -50 cm-re mélyed bele a jelentkezési szintbe (ez nem biztos, hogy megegyezik a római kori járószinttel). Leégett, többször megújíthatták. Kemence alatt korábbi tárolóverem. Tetejét a sarkoknál cölöpök tartották. A sok keltaszürke kerámia mellett az amfórafül, a festett, tűzdelt edények, az erősprofilú fibula már az 1. sz. végén meginduló kereskedelem bizonyítéka.

113 Hasonló alakú, de nagyobb a H/4a-b-8-9. szelv. gödörháza (5, 5x5, 5-6, 6 m). Tájolás E-D. Helyenként tapasztott fekete padlója volt. Nyugati szélén kövekkel megerősített felmenő agyagfala lehetett. Benne több nagyobb, mély gödör. Déli végében kiugrás, talán itt volt a bejárat. Cölöplyukat két helyen találtunk az ENy-i és ÉK-i sarokban, a ház külső oldalán. Leégett. A gödörház betöltését a Severus kori sigilláták keltezik a 3. századra. Viszont sok benne a kora római (besimított hombár, háromlábú tál, bütyökdíszes kézzel formált stb.) s grafitos kelta kerámia. Ez a ház használatának idejét előbbre, az 1. század második felére-2. század első felére teszi (sőt a grafitos kerámia még ennél is korábbi). A H/5-6, szelvényben is van egy nagyméretű gödörház a járólapok alatt. Körvonala bizonytalan, DK-i oldalán félköríves égett résszel. Fa tetőszerkezete volt, bejárata a Ny-i oldalon. A külső cölöplyukak közül néhány talán ide tartozik az északi s keleti oldalon. 110 MRT 7, Érd 9/16. lh. OTTOMÁNYI Katalin ásatása 2004. 111 SZIRMAI 1984. 159: 1976/5.és 12. gödör, 1974/2.gödör ; SZIRMAI 1978. 54.1972/4.ház. ; SZIRMAI 1994-1995. 28, 33 (1 és 2.ház), 8. kép; A típus analógiáit ld. még BUDAI-BALOGH 2003. 38-42. 112 MEDUNA J.: Die laténezeitlichen Siedlungen in Mähren, Praha 1980. 46-47; KÖLNIK, Titus: Nővé sídliskové nálezy z doby rímskej na Slovensku < Neue Siedlungsfunde aus der Römerzeit in der Slowakei, ARoz 14 (1962). 396-397. 113 Alatta méhkas alakú tárolóverem, így a korai leletanyag ld. tojáslakú nagy fazék, Y peremű tál, talpas tál stb. esetleg nem a házhoz, hanem a gödörhöz tartozik. Bár nagyrészük a felső betöltésből került elő. Anyagában a kelta tojás alakú nagy edény s a római bepecsételt, márványozott festett keveredik, tehát a 1. századtól a 2. sz. közepéig használták. A két fenti gödörház egykorú, égésrétege a H/5, szelvény metszete alapján is összefügg. Egyszerre égtek le a 2. század első felében, majd planíroztak felettük a 3. században. Itt merül fel a kérdés, hogy azokat az objektumokat, ahol a korábbi s későbbi leletanyag keveredik s a későbbi valószínűleg a feltöltés ill. planírozás időpontját keltezi, melyik periódushoz soroljuk be. Egyelőre mind a két korszaknál feltűntetem, bár a használat időpontja mindenképen a korábbi. Esetleg ide tartozik a J/14, szelvény kőfal alatti 2. objektuma (ld. márványozott s sávos festett kerámia). Formája szabályosabb, lekerekített végű négyszögletes. E korszakhoz tartozik még a régi ásatás „f" objektuma, déli végében padkákkal.

114 Analógia: Lekerekített sarkú, majdnem téglalap alakú gödörházak gyakoriak mind a késő kelta, mind a kora római telepeken, más-más cölöp elrendezéssel. A keltáknál a szélein padkák ill. belsejében különböző mélységű gödrök vannak. Budaörsön Augustus kori sigilláta keltezi az egyiket ill. kelta festett sávos s grafitos áru található egy másikban. Kemence nincs bennük.

115 Külső cölöplyukak vannak pl. egygorsiumi háznál. (KOCZTUR 1972. 6.ház). Gödörház részletek: (nincs feltárva az egész s a forma bizonytalan). Ilyenek pl. B/l. szelv. 3. obj., a C/9. szelvény DK-i sarkában, a G/30, szelv. 1. objektuma, ahol az Antoninus kori sigilláta a markomann háborúk utáni planírozást keltezi. A leletanyag korábbi. A „H" kőépület alatt több helyen. H/2, szelvény gödörháza többrétegű, legalul kelta, de utána FlaviusHadrianus kori sigilláta, esetleg markomann háború kori égésréteg is van (Leletanyag alapján főleg ebben a periódusban használták). H/7, szelvényben gödörház északi része, alján fekete döngölt agyagpadló. - A H/10, szelvény ÉK-i sarkában egy nagyobb gödörház részletét tártuk fel, több cölöplyukkal. Leégett. A kelta jellegű kerámia mellett már az 1. század végére tehető márványozott festés is megjelenik. Leégett valamikor az 1. sz. folyamán, esetleg a 2. század elején. Vastag patics s faszénréteg ill. néhány agyagtégla maradvány utal a felmenő falra s tetőszerkezetre. Az F/16, szelvényben a Severus kori kőomladék alatt korábbi paticsos felület, belőle többek között tojás alakú fazék peremtöredéke került elő. Az objektum formája kérdéses. A házak felmenő fala s teteje kétféle lehetett. Felszín114 OTTOMAN YI-GABLER 1985. 219. - keltezése téves. A benne lévő besimított kerámia kora római. 115 OTTOMÁNYI 2005a. 79-83, Abb. 3/2 (L/615, obj.), 85-89, Abb.8/1 (L/571, obj.).- további analógiákkal.