Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

omladékkal vagy leégett ház törmelékével töltötték fel, mert nagyon sok tapasztott, sima felületű patics, agyagtégla töredékek s őrlőkő darab volt benne. Egy kis kézzel formált csésze talán olvasztótégely lehetett, ami a kemence funkciójára utal. Átmenet a kelta telep vége s a római telep első periódusa között. Az 1. század folyamán, de valószínűleg csak a vége felé létesült a C/27. szelvény két kemencés objektuma. A következő periódusnál mutatom be. Gödörházak: Kizárólag ehhez a periódushoz nehéz házat kötni. Többségük használatban van a következő periódusban is.

63 Formájuk általában kerek. - Majdnem kerek a G/31.1, obj. gödörháza, de anyagába későbbi kerámia is került az Antoninus kori planírozáskor. Vörös - fehér festett sávos, grafitos utánzat s rontott besimított hombártöredékek vannak benne, kevés kora római edénnyel együtt. Felmenő fala leégett agyag sövényfal, benne kemence. Alja tapasztott sárga agyag. - Az ugyancsak majdnem kerek H/l. szelvény földbe mélyített házának felszínéről, a gépi humuszoláskor 6 db i. e. 2-1. századi ezüstpénz került elő. Kemencéjének sávos festett nagy edényén, az Augustus korra keltezhető geometrikus mintás festés látható. (OTTOMÁNYI 2005, 18. kép/l.) Bontásakor plasztikus bütyökdíszítésű, kézzel formált nagy fazék, nagyon sok szürke simított hombár stb. volt az 1. század második felétől keltezhető római kerámia között. - A H/2, szelvényben a markomann háborúk során leégett gödörház alatti korábbi gödörből vagy gödörházból, -150 cm-nél látott napvilágot egy erősen bikónikus szűkszájú kis szürke, simított felületű ép korsó. A kőépület alatt a gödörház formája pontosan nem rajzolódott ki. -Késő kelta leletanyag pl. tojásalakú nagy fazék több gödörház részletben is került elő (pl. H/5, szelv., H/10, szelv. EK-i sarok s F/16, szelv.), de ezeket a bennük lévő kora római anyag alapján a következő periódushoz soroltam. - Ugyancsak a kora római telephez tartozik a H/4a-b8-9. szelvény nagyméretű gödörháza, melyek bontásakor több szelvényben is volt grafitos kerámia, a római anyaggal keveredve. Mivel a környező többi szelvényben nem találtuk ilyen korú töredéket, itt lehetett valami korábbi kelta objektum, ami folytatódott a római korban is, esetleg beleásták a későbbi gödörházat. Ez utóbbi esetekben feltételezhetjük, hogy a késő kelta edényeket töretlenül tovább használták az 1. sz. végéig. Méhkas alakú tárlóvermek: (109. kép). Az Ml-es autópályával párhuzamosan, a feltárt terü63 Az 1-2. sz-i gödörházak típusait s analógiáit a következő periódusban foglalom össze. let északi oldalán húzódtak több sorban. „C" terület: 13-13a, 14, 16, 17-a, 18-a, 19-a, 21-a, 22, 23, 24-a, 25, 26. objektumok. Sok korai érem került elő innen felszíni szórványként. A Tibérius kori érmek terminus post quemként keltezhetik gödreinket is. Használatuk végét talán a Vespasianus érem jelzi (i. sz. 69-71) ugyaninnen. Ezek kb. l-l, 5 m átmérőjű, másfél-két méter mély gödrök, többnyire párosan egymás mellett kerültek elő. Felszínük s betöltésük égett. Gödrök leletanyaga: S profilú tálak, többféle méretben s gyakran épen. Tehát inkább tárolóvermek s nem szemétgödrök. Hombárok, besimított hullámvonallal. Tojásalakú fazékperem, nagy simított fazekak, duzzadt peremű kelta tál, talpas tál, besimított bögrék (rács és ágminta). Nagyon kevés festett római kerámia. Pl. sávos festett (C/16-ban későbbi köves részből). Festett behúzott peremű tál, nyersszínű talp, nyersszínű kis pohár s egy amfóranyak. Sok kézzel formált pl. becsipkedésekkel, bütykökkel díszített edények. Egyik gödörben borostyángyöngy (C/14. obj.) egy másikban üvegpaszta karperec töredék (C/21. obj.) is előkerült. Sok állatcsont. Eredetileg kiégetett oldalfallal tárolóveremként használták őket, majd később leégett házak omladékával feltöltötték (lenyomatos patics) s planíroztak. Ez a planírozás valamikor az 1. sz. második felében következett be, mert a sok-sok késő kelta leletanyag mellett pár darab festett s nyersszínű római kerámia ill.itáliai import tárgy is került a gödrök leletanyagába A Flavius kor végén meginduló sigilláta forgalom egyetlen darabja sincs még ezekben a gödrökben. Nagyon sok állatcsont található bennük, némelyik majdnem teljes állat. Pl. C/21.gödörben fej nélküli malac, C/22. gödörben majdnem ép lócsontváz.(ld. KÖRÖSI Andrea tanulmányát). A C/28. szelvény házának kemencéje alatt is volt egy ilyen korai méhkas alakú tárolóverem. Hozzá tartozhatott a szelvényben talált talpas tál, Y peremű tál s tojásalakú nagy fazék töredéke stb. A telep más részén is került elő hasonló tárolóverem későbbi objektumok alatt vagy között. „G" terület: G/17, szelvényben az 1. fal alatti 9. gödör. Mérete, égett betöltése s leletanyaga a fentiekhez hasonló. Található benne egy Y peremű tál s nagyon kevés festett római kerámia. A 10. gödör anyagában is szerepelnek ezek a korai kerámia típusok, de jóval több a római, így a következő periódusba soroltam. G/23, gödörház DK-i sarkában méhkas alakú tárolóverem. Betöltése nem égett, s a korai kerámia mellett ugyancsak van benne patics, ami arra utal, hogy korábbi ház anyagával tölthették fel planírozáskor. Korát egy 2. sz. eleji sigilláta utánzat alapján inkább a következő periódusra tehetjük. G/29, szelv. 1. obj.-ban is van ilyen korai kerámia. 125