Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - I. A lelőhely elhelyezkedése és kutatástörténet - II. A feltárt lelőhely ismertetése objektumonként

legalsó szint: szemcsés, keményre égetett, S profilú tál, simított szürke kerámia, kézzel formált. Kerámia alapján a fenti gödrök 1-2. századiak. H/11-12, szelv.: Kőépülettől ÉK-re, kívül az épüle­ten. Felszínen kövek, de fal már nincs, csak omladék. Alatta -50 cm-nél sárga agyagsávok s paticsfoltok. Nem volt időnk ennek a korábbi paticsfalú épületnek a körvonalát tisztázni vagy kibontani. Leletanyag: szürke simított hombár, bepecsételt pe­rem, nyersszínű korsó, seprüs fazék. H/13, szelv.: Itt van a kőépület 15. fala és IV. helyi­ségének keleti széle. Gödör a 15. faltól nyugatra (átm: 1 m, -75 cm). 15. fal alatt kisebb gödör, benne bronzkori kerámia. A szelvény keleti felében 1-2. ány-ban pa­ticsfoltok, majd második ásónyom után jelentkeznek a cölöplyukak (74-78-ig). Leletanyag: TS: Antoninus kor: 1-2. ány, 2. sz. 2.fele-3. sz. első fele/Severus kor 3. ány (5 db). 1-2. ány. kevert korai (S profilú tál, kiöntős szürke korsó, narancspiros festett, simított hombár) és késői (profilait fazék pe­rem) anyag. 3. ány: S profilú tál, barna festett sávos, szemcsés, keményre égetett fedő, fényes festett tűz­delt talp, bepecsételt peremtöredékek, bekarcolt hul­lámvonalköteggel díszített fazék. E-i fele 40-60 cm: függőlegesen besimított kis bögre, seprűs díszítésű, kézzel formált fazékperem (113. kép/11). ,J" terület:: (I, III, IV. térkép) A telep nyugati szélén lévő kerítésfal részletek, egy kövezett útszakasz, több kőépület részlet s az alattuk lévő gödörházak ill. gödrök tartoznak ide (dél felé összeér a „G" területtel, északon „C" területtel). Ko­ruk többnyire a 3-4. század. AJ/5, szelvényben még későbbi, valószínűleg avar kori sírok is előkerültek. A telep s a temető között a dombtetőn több kőfal nyo­ma látszott. Mivel ez volt a terület legmagasabb része, innen vitt el legtöbbet a szántás ill. a kivitelezők gé­pei. 1997-ben még látszottak a kövek, tisztázásukra nyitottunk néhány szelvényt (J/1-2.). 1999-re ide egy mély utat vágtak, tönkretéve az összes falat. J/l. szelv.: ENy-DK irányú, egysoros falomladék, szétszántott kőfal. Apró kövekből áll, egyenes vonal­ban fut. H: 15, 5 m, falszél: 70 cm, mélység -10 cm. A leg­szélső kerítésfal részlete lehetett. J/2, szelv.: Ny-K irányú egysoros kőfal, helyenként megszakad. Nagy kövekből áll. Nem a J/l. folytatása. Irányban a kövezett „út" felé fut. H: 8,5 m, szél: 40.50 cm. J/3-a. szelv.: (100. kép/l).A felszínen egy nagyobb területen sok tetőcserép s kerámia látszott 1997-ben (J/3, szelv.). 1999. évben rábontottunk DK felé. Nem kőépületet találtunk, hanem a kerítésfal „A-C" falsar­kát. Mellette a tegulával fedett feltételezett kőépület összefügg C/l. szelvény épületével s esetleg a kerítés­falhoz csatlakozhatott. „C" fal: Az „A" fal befordulása dél felé, kicsit ferde, nem derékszögű sarok. H: 3, 6 m, szél.: 65-70 cm. A sa­rokban két sor kő mély, majd dél felé haladva már csak egysoros lesz. Az alsó sor nagy kövekből áll. Mindkét oldalán omladék, a Ny-i oldalon omladék alatt koráb­bi gödör. Ld. 1. obj. Fal folytatását dél felé ld. J/5-6, között. Ettől a kerítésfaltól nyugatra futottak a J/1-2, szelvény vékony kőfalai. Kelet felé ebből ágazott le a J/6-13, szelvények szélesebb kövezett útja. J/3b-c. szelv (100. kép/2-3).: A kerítésfaltól észak felé vezetett egy széles kőomladékos rész, talán kövezett út (ld. még C/12a. szelvény). A metszetben egy sor kő látszott, amit észak felé követtünk. Egysoros, sűrű, lapos, nagy kövek, felszíne elég egyenes, mintha va­lóban utca lett volna. Észak felé magasabb s egyenet­lenebb, mintha ráomlott volna egy újabb fal. Szél: 3, 5 méter, észak felé keskenyedik 2, 5 méter lett belőle. H: kb. 10 méter, észak felé kezd elfogyni, de se az északi, se a keleti széle biztosan nincs meg. Kövek között több állatkoponya. Leletanyag: Érem a J/3a szelvény omladékából (i. sz. 320-326). TS. Severus kor: J/3, szelv. omladékbontás és 3. ány. nyesése (5 db), J/3b szelv. Kő tiszt (ez az „A" fal). 3. sz.2-3. negyede: J/3, szelv. omladék. J/3b: festett kerámia bekarcolt hullámvonallal, ke­ményre égetett kavicsos anyagú vízszintesen kihaj­ló peremű késő római edény, kézi korongolt fazék, szemcsés, keményre égetett behúzott peremű tál, félgömblakú agyagmázas tál, festett kerámia, nyers­színű töredékek, zöldmázas szalagfül. Faltisztítás: élesen alávágott peremű, keményre égetett fedő (135. kép/4), kónikus orsógomb (153. kép/9). Tetőcserepek között szemcsés, keményre égetett fedő gomb, fibula töredék, vasak. pl. vaskarika, véső (101. kép/1-2, 156. kép/3, 5).1-3. ány-ban: vaspánt s vasszögek 1. obj.: J/3 a. szelvényben a falsarok alatt volt egy ko­rábbi gödör. E-D h: 3 méter, K-Ny meglévő szélesség 2m, de kelet felé még egyszer ilyen nagy lehet, csak az omladék alatt nem mentünk utána. Lefelé szűkül, lejtős oldalfallal. Be­töltése barna kevert, sárga agyagcsíkokkal. Alja -110 cm (jelentkezési szint -60 cm). Leletanyag: mintásán festett kora római kerámia (121. kép/l. ld. OTTOMÁNYI 2005. 95, 23. kép/2), vé­konyfalú kis bögre, szemcsés, keményre égetett bögre perem, kézzel formált, kihajló peremű fazék. stb. J/4, szelv: Allatcsontváz egy gödör közepén. A gép lenyeste a csontváz tetejét. Nincs kibontva. Bemértük. Következő évben már nem volt meg. J/5, szelv.: (102. kép). Felül négyszögletes kőomladék. Ide fut be az 1997-ben felszínen látott egyik kerítés­fal É-i vége, de falat nem találtunk, csak omladékot (közte tetőfedő tégla s emberi ujjcsontok). Kőomladék mellett s alatt négy sír. Irányuk Ny-K. A 4. sírt ki­véve melléklet nélküliek. Némelyiket egymásba ásták (2-3-4. sírok). Az 1. és 4. pedig túl közel egymáshoz. A temetkezés dél és kelet felé nem folytatódik, nyu­gati oldalon már elvitték a gépek, észak felé nem tud­115

Next

/
Thumbnails
Contents