Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)
Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)
Dienes Valéria és Madzsar Lili (1967) előadásokat betiltja a rendőrség, de a legnagyobb szívfájdalma, hogy egy-két előkelő származású tanítványa „elleniskolát" szeretne nyitni, mivel „nem mindenki jár szívesen egy zsidó-kommunista hírű iskolába". 461 Még 1930-ban és 31-ben előadták a Bilincseket, de az 1933. március 24-ére tervezett Korszerű Szvitnek csak a főpróbáját engedélyezték a Belvárosi Színházban. A Pünkösdiek által szervezett háború ellenes pantomimet betiltották. Csak Róna Magda kórussal kísért táncát, a Rombolást adhatták elő a Szolnoki Művésztelepen. 462 Madzsar Alice és Róna Magda művész-csoportjának részvételével Palasovszky Ödön rendezésében születik meg 1934ben a Felkai Ferenc utópisztikus színműve alapján írott Bábel. Márkus László által alapított Új Thália Társaság nyitó előadásaként 1934. március 4-én adták elő a darabot. Három előadást ebből lekötött a Royal Színház, de ezeket az előadásokat megakadályozta a rendőrség. A darab sikerét több mint húsz elismerő kritika bizonyítja, melyek március 5-én és 6-án láttak napvilágot. A totális játék főszereplői között ott találjuk Toronyi L. Imrét, Baló Elemért, Orsolya Erzsit és Palotai Erzsit. 463 A GRAFOLÓGUS ÉS KARAKTEROLÓGUS Alice bátyja öregkori visszaemlékezéseiben ironikus csipkelődéssel emlékezik vissza húgára, „aki már korán mutatott misztikus hajlandóságokat. Mint kisleány telefonösszeköttetésben állt bűvös királynőjével, gyakran felhívta egy-egy eszmecserére. Ez a hajlandósága egész életén elkísérte, és jóslásai, kéziratelemzései és látomásai olykor széleskörű érdeklődést keltettek, s ez alapon egész kis udvara volt Budapesten." 464 Madzsarné grafológiai tevékenységét nemcsak bátyja, de férje is fenntartásokkal kezelte. 1934ben, amikor elhatalmasodott betegsége, grafológiai írásaiból szeretett volna megélni. 465 Családtagjai ez irányú tevékenységét légvárnak tekintették, éppen ezért munkáját nem támogatták. Sok visszaemlékező csak a Szabó Ervinnek gyufákból jósoló, a spiritizmusban lelkesen hívő, s orosz jósnőkkel tivornyázó Alicére emlékszik vissza. 466 Jászi Oszkár Alice haláláig majd mindig maró gúnnyal írt húgának szélsőségeiről. Képtelen volt megérteni Alice, s olykor férje politikai és egyéb kilengéseit. Jászi Oszkár egy század elején keltezett leveléből való idézet is idevágó: „Én két zöld gyermeknek szocialista, anarchista, antimilitarista, antialkoholista, feminista, vegetáriánus stb., stb. ostoba, éretlen, s a közre teljesen haszontalan játékai miatt életem munkáját feldúlni nem engedem." 467 Madzsarné grafológiai munkásságát viszont merő új fényben tüntetik fel korának ismert pszichológusai és tudósai. „Munkássága területeiből és módszereiből egy természetes út vezetett a mozgáspszichológia és karakterológia felé" írta Pátzay Pálné, Liebermann Lucy a Századunkban. 468 Állandó problémaként vetődött fel munkásságában a testalkat, s annak jelentősége a mozgástanításban: a kézírás, mint a mozdulat grafikonja és annak karakterológiai jelentősége. Madzsar Lili visszaemlékezései alapján Kunffy Lajosné hatására kezd el mélyebben grafológiával foglalkozni. A húszas évek derekán már elismert grafológusként és karakterológusként tartják számon. Egy lányának írt levél alapján 1923-ban már százszámra akadnak kéziratelemzést megrendelők. Hagyatékában több mint ezer írásminta maradt meg. 469 ő volt talán az első Magyarországon, aki nemzedékek, családgenerációk írásvizsgálat összehasonlításával foglalkozott. Cikkei napilapokban jelentek meg és a bécsi Panoráma című folyóirat is szívesen közli grafológiával kapcsolatos írásait. 470 Munkáiban összefoglalja a grafológia tudományának történetét, gyakorlati jelentőségét, módszereit, gyakran hivatkozik Alice kezei Binet-re, s a magyar tudományos grafológia elismertetését szorgalmazza. Egyik előadását, melyet 1925-ben tartott a Gyermektanulmányi és Gyakorlati-lélektani Társaságban, - több cikk is méltatja. A Világ és az Újság egy-egy hasábon ismerteti az előadást, melyen Révész Margit pszichológus elnököl. „A grafológia nálunk egyelőre még nem jutott igazi jelentőségéhez" - írta Madzsarné 1925ben. 471 203