Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

történet, mozdulatművészet-történet stb... Azután augusztus 20-án a szigeten azt a Márkus /Opera/ féle előadást megcsinálni, melyre elsejétől kezdve készülünk. Utána a ronda Rókához kell járnunk magyar táncokat tanulni és szeptember elején a minisztériumban levizsgázni, azután kezdődik a saison..." Gottschlig Iza Madzsar Lilinek 1929. VII. 2. Madzsar Lili hagyatéka OszKK (zárolt) A másik levél írója Jászi Ferencné: „Kisanyáddal és Kisapáddal is csak ebédnél és vacsoránál találkozom és ekkor a théma a 28-ára kitűzött előadás a Karácsonyi parkban, mely mint hallom igen szépnek ígérkezik. Rendkívül sok munkával és gonddal jár. A Löwenanteil mindebből Anyókádé, de az általános elismerés is az övé, csodálják művészetét és organizáló képességét." Jászi Ferencné Madzsar Lilinek 1929. VII. 22. Madzsar Lüi hagyatéka OSzKK (zárolt) 449. Madzsarné lányához, keltezetlen. Madzsar Lili hagyatéka OSzKK (zárolt) 450. Madzsar Béláné Madzsar Lilinek 1929. VIII. 22. Madzsar Lili hagyatéka OSzKK (zárolt) 451. Kövesházi Ágnes Madzsar Lilinek 1929. IX. Madzsar Lili hagyatéka OSzKK (zárolt) 452. Jászi Ferencné Madzsar Lilinek 1929. XI. 1. Madzsar Lili hagyatéka OSzKK (zárolt) 453. „A filmet valószínűleg karácsony és újév között fogják bemutatni. Éppen jól választották ki az időt. A végleges összeállításnál kiderült, hogy a Kisanyáéké agyonüti a többit, egyhangú vélemény szerint a Szentpáléké oly rossz, hogy egészen ki kellene hagyni, ezt persze nem lehet, de ki kell vágni a felét. A Valié: szép tájak, jó felvételek de semmi mozgás. A miénk tetszik úgy a szerzőnek, mint a filmügyek referensének, a kritikusoknak stb. Abban is van ugyan elég baj, de ezt inkább mi vesszük észre. Kisanya jól bírja a munkát..." Madzsar József lányához 1929. XI. 30. Madzsar Lili hagyatéka OSzKK (zárolt) 454. Madzsar Lili férjéhez 1923. X. 2. Madzsar Lili hagyatéka OSzKK (zárolt) és Palasovszky géppel írott visszaemlékezései ( a szerző tulajdonában) 455. Ugyanebből a levélből értesülhetünk arról, hogy Madzsar Lilinek milyen különös élményben volt része: „Járnak hozzánk a munkás testedzők, mert egy film készül és mozdulatokat tanulnak be. Ma pedig kinn voltam a nagy népünnepélyen. Tudod, hogy én még soha nem voltam együtt fizikai munkásokkal és így érthető, hogy annyira meglepett a tudásuk, fegyelmezettségük, jó modoruk, és közvetlen kedvességük. Eleinte persze bizalmatlanok az intelektuellel szemben, de aztán annál kedvesebbek. Apukát nagy rajongással veszik körül, mindenki gratulál a négy hónaphoz. „Madzsar Lili férjéhez 1928. VII. 8. Madzsar Lili hagyatéka OSzKK (zárolt) 456. Jászi Ferencné Madzsar Lilinek 1930. II. 19. Madzsar Lili hagyatéka OSzKK (zárolt) 457. Palasovszky géppel írott visszaemlékezései (a szerző tulajdonában) 458. A szabadság tánckölteményében „maga által gátak között, bálványok bűvkörében, konvenciók foglyaként küzd, morzsolódik az ember. Egymásért és egymás ellen küzd a szerelem és a házasság béklyóiban. Vigasztalan robot a sorsa. De az ember széttöri a bilincseit. A befejező rész azt a gondolatot példázza, hogy el kell jönnie az időnek mikor a bilincsek önként vállalt kötelékek lesznek, amikor emberi kapcsolatokká válnak." (PALASOVSZKY Ödön, 1980.113.) Az első részben, mely az önmagunk börtönében címet viseli, a magány tragédiája ábrázolódik. Ezt követi a hiábavaló harc, amit az ember folytat a maga fölé emelt bálványok ellen. A Falak részben az örök küzdelem hangja szólal meg az uralkodó hazugságok és konvenciók szorongató falai ellen. A negyedik rész A gép hatalmában címet viseli. Itt a látomás arról szól, hogyan válik az ember lélektelen alkatrésszé, hogyan válik egy megállíthatatlanul zakatoló gépnek alkotó elemévé. A következő rész az egymáshoz láncolt férfi és nő sorsával foglalkozik. Címe: Egymás rabjai. A hatodik rész a megbéklyózott emberek sokaságát ábrázolja, akik terheik súlya alatt verejtékeznek. A befejező rész nagy fordulatot hoz: fölépül az Új világ apoteózisa. Ez a rész Mikor a gondolat tetté válik címet viseli. Az előadásokon díszlet nem volt, csak fekete függöny. A bálványokat, a gépeket, a süket falakat „emberkulisszák" alkották. 459. „A dráma egy álomképből vagy látomásból keletkezett és ezt a látomás-szerű jelleget a játék és a koreográfia mindvégig megőrizte. Róna Magda fanyar sodrású, merész táncai, a tömegek anatómiai tisztasági mozgása, fájdalmas indulatkitörései, áhítatuk, kozmikus absztrahálódásuk, mind azonos költői látomás jegyében születtek." - olvashatjuk Palasovszky Ödön visszaemlékezéseiben. (PALASOVSZKY Ödön, 1980.117. és Palasovszkyné szóbeli közlései) 460. Schadek Lili Madzsar Lilinek 1931. X. 10. Madzsar Lili hagyatéka OSzKK (zárolt) 461. Madzsarné lányához, keltezetlen. Madzsar Lili hagyatéka OSzKK (zárolt) 462. A koreográfiához ismét Szelényi szerezte a zenét. A mű három részből állt: Sorsok keresztútja, Félelem, Energiák tánca. 463. Palasovszky szóbeli visszaemlékezései 464. LITVÁN György - VARGA F. János, 1982. 546. 465. Madzsar József levelei Jászi Oszkárhoz, Jászi hagyaték, Columbia University, New York, Butler Library, Special Coll. 466. PL: dr. Tettamanti Károly szóbeli közlése alapján Alice korai halálát „hisztérikus izgalom okozta", melyet orosz jósnők késedelmes érkezése váltott ki. 467. LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 617. 468. Századunk 1935. IX. 280. 469. A

II. világháború alatt elvesztek 470. Madzsar Lili szóbeli visszaemlékezései. 471. Világ 1925. V 29., Az Újság 1925. V 29. A gyermek 1925. (5-8/)A beszélő kezek és a Mozgás, írás, jellem című cikkeiben alapos pszichológiai felkészültségről tett tanúbizonyságot, s hasonlóan többi munkájához, itt is a mozdulatból indul ki, akárcsak Bergson tanítványa, Dienes Valéria, aki filozófiai és orkesztikai mű222