Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

hagyatéka OSzKK (zárolt) 385. Jászi Oszkár Simái Bélának 1935. II. 17. (LITVÁN György - VARGA F. János vál. és bev. 1991. 361.) 386. Madzsarné lányához, keltezetlen. Madzsar Lili hagyatéka OSzKK (zárolt) 387. Madzsarné lányához, keltezetlen. Madzsar Lili hagyatéka OSzKK (zárolt) 388. A szerző tulajdonában 389. Madzsar József Jászihoz 1935. VIII. 21. Jászi hagyaték, Columbia University, New York, Butler Library, Special Coll. 390. Madzsar Jászihoz 1935. IX. 2. Jászi hagyaték, Columbia University, New York, Butler Library, Special Coll. 391. Halálával az egész iskola sorsa megpecsételődött. Igaz, előadásokat már 1934 közepétől nem tartottak. Ekkor tiltja be a rendőrség azokat. A tanítás viszont tovább folyt még három évig, kisebb rendszerességgel, félig legálisan, állandó anyagi és tárgyi feltételek okozta gondok közt. Munkáját három lelkes híve, Palasovszky, Róna Magda, Gottschlig Iza vitte tovább. A temetés után igen nehéz időszak következik a Madzsar család életében. Hadd idézzek Madzsar Lili leveléből, aki édesanyja halálát követően szeptember közepéig Budapesten tartózkodott: „A tanítást azért nem akarták itt folytatni, mert tavaly, mikor az engedélyről volt szó, azért adta meg olyan nehezen a rendőrség, mert az apám itt lakik és mint mondták, nem tudják kontrolálni, hogy mennyiben szolgál az iskola ürügyül pol. összejövetelekre... Az adósságok. Amennyire ki tudtam deríteni, a következők vannak: egy 2000 p-ös bankkölcsön... azután van 300 p. becsületbeli adósság egészen szegény embereknél, akik már kérték vissza, de szegény anyuka nem tudott fizetni. Ezt az összeget akkor adták, amikor apukát annak idején lefogták. Szerintem ez okvetlenül kifizetendő. Van cca. 200-300 p. adósság üzletekben. 500 p-t tesz ki apuka Stromfeld-könyv adóssága, melyben az utóbbi időben voltak foglalni itt. Van rengeteg zálogcédula, melyeket mind ki kell váltani, mert ha el is adja az ember a dolgokat, többet érnek, mint a rájuk felvett pár pengős összegek. A betett tárgyak legnagyobb részt Ödönke ruhái, azon felül pár ékszer, amit barátok adtak kölcsön, hogy segítsenek (Madzsar Lili férjéhez 1935. IX. 4. A szerző tulajdonában.) „Az iskolával is a legnagyobb bajok vannak. Nem lehet részletezni az összes problémákat levélileg. A lényeg: nincs meg a párszáz pengő, amivel helyiséget és berendezést tudnának maguknak venni... (Madzsar Lili férjéhez 1935. IX. 10. A szerző tulajdonában) 392. P. Liebermann Lucy: Madzsar Alice, Századunk 1935. IX. 280. 393. Jászi Oszkár Simaiékhoz 1935. IX. 4. Madzsar Lili hagyatéka OSzKK (zárolt) 394. Jászi Oszkár Supka Gézához 1935. X. 13. Megjelent: LITVÁN György - VARGA F. János szerk., 1991. 365. 395. Dömölky Ferencné Bíró Annie, Fábriné Stark Marietta, Wald Kata, Gláser Pálné Edelstein Lili szóbeli közlései 396. A Madzsar rendszernek legalább 5000 tornagyakorlata volt. Ennek körülbelül a fele a mai napig még nem került elő, 2000-2500 gyakorlat azonban megmaradt. Ezekből csupán 100-130 publikált. A gyakorlatok egy része a Művészettörténeti Kutatócsoport Kézirattárában található. Kb. 2000 kézzel írott gyakorlat az 1970es évek végén a kaposvári kórház Madzsar AUce brigád birtokába került - jogtalanul. 397. LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. 398. Madzsar Lili magnószalagra rögzített visszaemlékezései (a salgótarjáni, egykor Madzsar József nevét viselő kórház tulajdonában. Egy része megjelent: Palócföld 1989. VI.) 399. KÁRPÁTI Endre szerk., 1967.12. 400. Lásd. Szabó E. levelezését és a családi fényképalbumokat 401. LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 627. 402. Ezt támasztja alá egy Szabó Ervinhez írott levele is: „Én semmiféle kűrát nem használok, minden orvosságot kidobtam. Az egyedüli, hogy amennyire csak lehet nyugodtan és csendesen élek. A javulás kivált abban nyilvánul meg, hogy a szívem ritkábban kellemetlenkedik és jobban tudom fegyelmezni az idegeimet. A gerincem most is fáj sokat, és fáradt vagyok, de remélem ez is elmúlik." (LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 451. ) 403. Madzsarné keltezés nélküli levelei bátyjához. Jászi hagyaték. Columbia University, New York, Butler Library, Special Coll. 404. Delsarte mondja ki elsőnek, hogy a mozdulat a lelki élet kifejezője. Csodálatos hasonlattal él: „Az ember egy hangszer - a háta klaviatúra, a hátgerincén vannak a billentyűk, a tagok és az izmok a húrok - és a lélek a mester, aki játszik rajta." Annak ellenére, hogy Delsarte-t a test és mozgás technikája elsősorban művészi szempontból érdekelte, mégis elismerte, hogy a művészi testmozgás alapja csak anatómiai bázisra épülhet. Delsarte rendszere eredeti gondolatai mellett sem vált olyan ismertté, mint ahogyan megérdemelte volna. 405. A görög világ reneszánsza, mint koráramlat, „az egészséges lélek egészséges testben lakozik" jelszavával számos többé-kevésbé jó tornarendszert eredményezett, amelyeket fiú- és leányiskolák, tornaintézetek egyaránt átvettek, de megfeledkeztek azokról a fontos különbségekről, amelyek a férfi és női testnek nemcsak a felépítésében, de élettanában és működésében is megnyilvánulnak. A Mensendieck-féle rendszer épp azáltal volt korszakalkotó, hogy felismerte ennek a szempontnak az elhanyagolását... „Nemcsak avval a hátránnyal járt - olvasható a mindössze 8 oldalas füzetecskében -, hogy a várt eredmény elmarad, hanem a férfiak számára esetleg legkitűnőbb tornarendszer kritikátlan alkalmazása a női testre úgy az egészség, mint különösen a szépség szempontjából egyenesen káros is lehet." (Egy eredeti példányt a Szabó Ervin Könyvtár őriz) 406. „Később átolvastam összes jegyzeteit és elbámultam. Mensendiecktől származik a női torna elkülönítése a férfiakétól, az anatómiai felépítés (de egészen primitíven) az alapállás, a feszítés és a relaxírozás fogalma és vagy húsz-harminc gyakorlat, talán még annyi sem, 219