Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

Lili visszaemlékezései alapján a Színek és évek-ben szereplő Portelkyek valódi neve Sóstelky, Rozvelics tisztelendő pedig Rozmanits Timót földrajzot oktató piarista tanár volt. A jóságos Jacobi doktor nem más, mint Jászi Ferenc. 267. Lásd a korabeli helyi sajtót. 268. KÁRPÁTI Endre szerk., 1967.12. 269. Simái Béla levele Madzsar Lilihez 1924.V.23. (Simainé Madzsar Lili hagyatéka OSZKK, zárolt.) Pl. Tarkányi Béla (1821-1886) költő, kanonok, Petőfi barátja, Madzsar János, Petkó-Péteri váci püspök stb. 270. KÁRPÁTI Endre szerk., 1967. 34. 271. Lili volt a Jászi Oszkár köré csoportosuló értelmiségiek első „közös" gyermeke, akit édesapja a „legmodernebb" eszközökkel nevelt. A táplálkozás terén következetes „vegetariánizmusra" kényszerítette Lilikét, aki egyik héten csak zöldségfélét ehetett, a másik héten pedig gyümölcsöt. A négyéves gyermek megtakarított kis pénzét szétosztotta a szegényebb pajtásai között, ugyanis a családi házban erre nevelték. Önállóságra nevelték: még csak hat éves, amikor egy Király utcai magániskolába egyedül kell megtennie az utat. Egy késői visszaemlékező szerint az önálló iskolába menetelt még az a tény sem változtatta meg, hogy ezekben az időkben „Budapestet egy borzalmas gyermekgyilkosság tartotta élénkségben." Később Lilit hatszobás bérelt villájukból egy szigorú egyházi intézetbe adták, hogy közösséget szerető ember váljék belőle. A szülők olykor elfelejtették látogatni, s a lelkileg megkínzott gyermek csupán egy év eltelte után kerül haza. Az intézetből nagybátyja, Jászi Oszkár menti ki, s ezért élete végéig Lili sokszor apjánál és anyjánál is nagyobb szeretettel gondolt megmentőjére. (Madzsar Lili visszaemlékezései és Szeréna néni - valószínűleg Szabó Szerénáról van szó - levelei alapján.) 272. Egy 1905. szeptember 3-án Szabó Ervinhez írott levelében így jellemzi a zürichi egyetemi tanárt: „Forel egy édes, okos, jóságos, tisztaszemű, fehérhajú bácsi. Nagyon szép estét töltöttünk vele, szívesen elhallgattam volna reggelig, amit és ahogy beszélt. És képzelje el, én is tetszettem neki nagyon.. ."(LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 176.). Az bizonyos, hogy a szimpátián túl, valóban mély benyomást keltett Alice-ban az öreg professzor, ugyanis egy héttel később, ugyancsak Szabó Ervinhez írott levelében újra a jóságos, fehérhajú bácsi a központi téma: „Tegnap este itt volt Forel, Irmáék, Méray, Rusztem, Bódog, Őszi. Most még jobban tetszik az öreg, roppant érdekes dolgokat beszélt a hangyákról, és annyi szeretettel beszél róluk, mintha a gyermekeiről lenne szó.." (LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 183.) 273. Tanúságtevők Bp. 1976. Madzsar Lili visszaemlékezései a 198. oldalon. (M.L. valószínűleg rosszul emlékezik. Inkább Radekról lehetett szó.) 274. Szabó Ervin Bp. 1968. Madzsar Lili visszaemlékezései 275. Madzsarné jelvénygyűjteményét Simái Béla az ötvenes évek elején a Párttörténeti Intézetnek ajándékozta. 276. Marx és Engels válogatott művei (Előszó) Bp. 1909. 277.1906-ban 216 278. Madzsar József 279. Jászi Viktor 280. „Én nagyon derék és tehetséges embernek tartom, szívesen segítek neki. Nem tudnád-e valahová pártlaphoz ajánlani ?... (LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 385.) 281. PALASOVSZKY Ödön, 1980.138. 282. LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 321. 283. Liebermann Tódor második feleségének szóbeli közlése és LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 320.) 284. LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 461. 285. A képeslap Madzsar Lilinek címezve (a néhány éve még Madzsar nevét viselő salgótarjáni megyei kórház tulajdonában.) 286. A század nagy tanúi Bp. 1978.19. 287. „Annyi-annyi álmatlan éjszakán átgondoltam, és átgondolom a dolgokat, és ha nem vagyok gyönge, úgy érzem, nem vétkeztem. Nem lettem rosszabb ember, mert soha sem hazudtam egy szóval, egy gondolattal, egy érzéssel sem." (LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 482.) 288. Bolgár Elek Szabó Ervinhez írott leveléből kiderül, hogy „Józsi komolyan és aggasztóan beteg. Ezt ő maga Steinnek vallotta be, Stein pedig egyedül velem közölte... Nézetem szerint neki néhány havi abszolút nyugalomra, pihenésre, jó levegőre van szüksége, úgy hogy a tengeri út és néhány hét Kaliforniában, vagy Floridában helyre állíthatja. Európában ilyen pihenés lehetetlen, mert rengeteg pénzbe kerül, a tengeren pedig hajózhatik, mint hajóorvos... Sokkal nehezebb Alice helyzete a dologban, de azt hiszem, hogy ő meg fogja érteni, hogy azzal az áldozattal, melyet néhány havi károlyi tartózkodással hoz, összehasonlíthatatlanul nagyobb válságoknak veszi elejét..." (LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 599.) 289. LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 617. 290. LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 451. 291. Hertzka munkabér problémájáról tartott előadásai keltik fel benne a legnagyobb érdeklődést (LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 499.) 292. LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 661. 293. LITVÁN György - SZŰCS László szerk., 1977. II. kötet 451. 294. Jászi Oszkár Lesznaihoz, Columbia University, New York, Butler Library, Special Coll. 295. Madzsar Lili szóbeli visszaemlékezései 296. A Ménesi úti valamikori Madzsar házat több, mint fél évszázaddal később Bibó kollégiummá keresztelik és az egykori szellemek szobájának falai közt egy új szellem jegyében megalapítják a Fideszt. A régi „szellem" még az 1980-as évek közepén is „kísértett", legendaként továbbéltette önmagát, a környék lakói titokzatos rettegéssel továbbörökítették. Legutóbb egy hajdani