Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Kocsis Gyula: Családrekonstrukciós vizsgálatok a XVIII. század második felében

6 gyermek 126 754 434 57,5 1543 5 gyermek 122 610 343 56,2 1324 12 24 11 26 A: családnagyság, B: a családok száma, C: a vizsgált időszakban megszületett gyermekek száma, D: a vizsgált időszakban életben lévő gyermekek száma, E: a megszületett gyermekek %-я van életben, F: a házasságok összes időtartama, (év), G: a házasságok átlagos időtartama 1765-től az utolsó szülés idejéig, (év), H: я szülések között eltelt hónapok száma 6. ábra. Születés-halálozás a sokgyermekes családokban A már említett Crulai egyházközségben megállapí­tott szakaszok (az első gyermek világrajötte után 22 hónappal a második, majd ez után 25 hónappal a har­madik született, míg őt 27 hónapra követte a negye­dik 23 ) minden esetben magasabbak voltak, mint az említett módon kiszámolt átlagos ceglédi interval­lumok. Ennek alapján tehát nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy a ceglédi reformátusság köré­ben a XVIII. század második felében még nem terjedt el a születéskorlátozás. Ez a jelenség azonban termé­szetesnek tartható, hiszen azokat a családokat vizs­gáltuk, ahol sok gyermek született. Kérdésként merülhet fel, hogy tapasztalható-e más demográfiai magatartás a vizsgált minta másik felét (51%-át) kitevő azon családoknál, amelyekben öt gyermeknél kevesebb született. Ezekben a kisebb családokban a korábban már említett 316 családot tartalmazó mintán végeztük el az elemzést, amely­nek eredményét a 7. sz. táblázatban mutatjuk be. A kettő- (47 család), három- (51 család), illetve négy gyermekes (43 eset) családokban a gyermekek szü­letése közötti intervallum hossza minimálisan (egy­egy hónappal) meghaladja a franciaországi minta időtartamát. A számítások végzése során azonban az is kiderült, hogy mindegyik, a gyermekek száma sze­rint kialakított vizsgálati csoportban megfigyelhető néhány család (az esetek 7-25%-a), amely igen hosz­szű intervallumokkal hívja fel magára a figyelmet. 24 Ha a gyermekszám szerint kialakított csoporton be­lül külön számolunk ezeknek a születéskorlátozást alkalmazó családoknak az adataival, akkor azt látjuk, hogy a többségnél jelentősen (több hónappal) lecsökken a gyermekek születése közötti időszak hossza. A fentiek összegzéseként azt mondhatjuk, hogy a gyermekek születése közötti intervallumok vizsgálatának eredményeként bizonyossággal kije­lenthetjük, hogy a ceglédi református családok nagy többségében nem gyakorolták a házas termé­kenység szabályozását. A születéskorlátozás a 2-4 gyermekes családok mintegy negyedrészében fi­gyelhető meg, egy részükben több (2-3) gyermek születésénél is. esetek száma szülések közti idő első gyermek második gyermek harmadik gyermek negyedik gyermek két gyermekes 47 hónap 18,3 25,7 három gyermekes 51 hónap 17,7 25,5 31,2 négy gyermekes 43 hónap 16,7 28,0 26,4 28,8 esetek megoszlása szülések közti idő hónap % hónap % hónap % első gyermek 91% 15,5 92% 15,2 93% 15.5 második gyermek 81% 21,7 82% 20,7 77% 21,8 harmadik gyermek ­­76% 24,2 83% 22.5 negyedik gyermek ­­­­74% 24,6 első gyermek 9% 49,7 8% 48 7% 38,3 második gyermek 19% 43,0 18% 48 23% 49,0 harmadik gyermek ­­24% 54 17% 46,0 negyedik gyermek ­­­­25% 45,0 7. ábra. A gyermekek születése közötti időszakok hossza 46

Next

/
Thumbnails
Contents