Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)
Kocsis Gyula: Családrekonstrukciós vizsgálatok a XVIII. század második felében
az 1720-as, a katolikus az 1740-es években kezdődött a mezővárosban, az evangélikusokat a türelmi rendeletet követő önálló gyülekezet alapításig a katolikus anyakönyvbe írták be. A kutatás során mindhárom felekezet anyakönyvi bejegyzéseit feldolgoztam, a jelen dolgozatban azonban csak a - XVI. század óta működő - református gyülekezet anyakönyveinek elemzésére kerül sor. A ceglédi lelkészek a házasságkötéseket 1723-ban kezdték feljegyezni. A XVIII. században általuk követett gyakorlat szerint nem írták be az anyakönyvbe a vőlegény apjának a nevét, valamint egy rövid -1773-1779 közötti - időszakot kivéve a házasulok életkorát sem. Akeresztelési anyakönyvek 1727-tel kezdődnek. A lelkészek azonban egészen 1785-ig csak az apa, a megkeresztelt gyermek, valamint a keresztapák nevét rögzítették, a gyermek anyjának nevét nem tartották feljegyzésre érdemesnek. Az anya nevének hiánya nagymértékben megnehezítette a családok rekonstruálását a nagy lélekszámú közösségben. 15 A korszakban divatos férfi keresztnevek szűk választéka (András, Gergely, István, János, Mihály, Pál, Péter) a gyakori családnevek esetében azt idézte elő, hogy egy-egy esztendőben néhány hónapos különbséggel akár három-négy gyermekét is keresztelték - az első pillantásra - „ugyanazon" apának. (2. ábra) 80.02.20. Bogdán János Zsuzsa Negyedi György, Nagy György J. 81.01.06. Bogdán János Erzse Zsengellér János, Lédeczi János 82.08.28. Bogdán János János Szelei Mihály 82.08.29. Bogdán János János Szomorú György, Cseh István 83.10.13. Bogdán János János Negyedi György 83.10.19. Bogdán János János Lédeczi János, Zsengellér János 84.10.13. Bogdán János István Nagy János 85.09.09. Bogdán János - Nagy Erzse Gergely Kovács István - Hajdú Sára 77.11.25. Bogdán János 25 éves 20 éves Boros István, Sára, Nagykőrös 80.02.20. Bogdán János Zsuzsa Negyedi György, Nagy György János 82.08.29. Bogdán János János 82.09.03. Szomorú György, Cseh István 83.10.13. Bogdán János János 83.11.24. Negyedi György 84.10.13. Bogdán János István Nagy János 79.01.19. Bogdán János 22 éves 17 éves Tószegi Istvánné lánya, Judit 81.01.06. Bogdán János Erzse Zsengellér János, Lédeczi János 82.08.28. Bogdán János János Szelei Mihály 83.10.19. Bogdán János János ? 83.11.24. Lédeczi János, Zsengellér János Bogdán János János 85.01.30. 79.11.23. Bogdán János 25 éves 18 éves Nagy János, Erzse Bogdán János János 84.11.19. 85.09.09. Bogdán János - Nagy Erzse Gergely Kovács István - Hajdú Sára 2. ábra. Azonos család- és keresztnevű férfiak gyermekei a keresztelési anyakönyvben, illetve az összes anyakönyv bejegyzéseivel elvégzett családrekonstrukció után. 16 A halotti anyakönyvek rendszeres vezetését 1758-ban kezdték el. Az akkori lelkész az eltemetett csecsemők életkorát is pontosságra törekvőén adta meg: egy hetes, öt hónapos, stb. Nem tett így Setét Mátyás, aki 1761 márciusában vette át a lelkészséget. Az ő keze írása nyomán leggyakrabban a csecsemő meghatározást olvashatjuk és nagyon ritka eset az, amikor napban, hétben, vagy hónapban adta meg az énekléssel eltemetett kis halott életkorát. A kései utókor kutatója számára azonban még rosszabbul járt el az ő utóda, aki 1780 áprilisától volt a ceglédiek lelkésze. Az ő működése idején a 3-4 éves kornál fiatalabb gyermekeket egységesen „infans" megjegyzéssel találhatjuk az anyakönyvben. Nem ritka eset az sem, hogy a pap elmulasztja az elhunytakat bejegyezni a halotti anyakönyvbe. így például kimaradt Darányi János első feleségének, Sarkadi Annának, valamint első fiának, Jánosnak a halála is. (3. ábra) Az anyakönyvből hiányzó személyes adatok hiányában közvetett módon kellett a családokat rekonstruálni. A közvetett módon történő azonosítás eszközeként a keresztszülőkről szóló bejegyzések szolgáltak. A néprajzi szakirodalomban legújabban megjelent összefoglalás szerint „... széles körben elterjedt szokás volt..., hogy egy házaspár összes gyermekeinek ugyanazok voltak a keresztszülei." 17 A ceglédi reformátusok körében ez a gyakorlat ellenőrizhetően visszanyúlik a XVIII. századig. A keresztapák személye tette lehetővé, hogy több azonos nevű férfi gyermekeit a megfelelő apa családlapjához lehessen sorolni. Ez a felismerés a csa43