Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

mint gégeszakorvos működhetett. (Hagyatéka a szerző tulajdonában.) 89. A jóval több, mint kétszáz publikáció igen komoly felkészültségről árulkodik. (OSZK) 90. VÁMOS Henrik, é. n. (Vezér Erzsébet hagyatékában) 91. Demény Pál Litvániából eredezteti Jakubovics őseit. (DEMÉNY Pál, 1988. 6.) 92. Lásd: a Judaica köteteiben megtalálható Sáros-megyei összeírásokat. /Pl. 1735,1744,1768 / Az adatok legtöbbje a VII. kötetben található. 93. Uo. XVI. kötet /1768/ - Beregmegye, Máramarosmegye, Zemplénmegye, XVIII. kötet /1768/ VII. kötet /1736/ Munkács-Beregvármegye, Váradmegye, Zemplénmegye. 94. Talán az ő leánytestvére lehetett Clara, aki Politzerhez ment feleségül. 95. A sebeskellemesi zsidó hitközség 1720-ban alakult, s a 18. század végén, valamint a 19. század elején Eperjes zsidónegyedeként tartották számon. A körülbelül hétszáz lakosú községet a 19. század elején úgyszólván csak zsidók lakták. ( ÚJVÁRI Péter szerk., 1929. 229-230,280,291.) Az 1830-as években, amikor a zsidóknak kezdték megadni Eperjesen a lakásjogot, a kellemesi zsidóság folyamatosan a városba költözött. 1850 körül már csak hetven zsidó lakosa volt a falunak.(Lásd: Fényes Elek. 1851. II. kötet) A hitközség alapításával egyidős Chevra Kadisa 1845-ig közös volt EperjesseK ÚJVÁRI Péter szerk., 1929. 230.) A Sáros megyei zsidóság centrumának első neves rabbija Frankéi Mózes volt, aki héberül megírta a Sáros megyei zsidóság szervezkedésének történetét. 96. A családi visszaemlékezők - elsősorban Madzsar Lili Máriává keresztelték és a sárosi Lemes községből származónak tartották. Valószínűleg Fanny testvére lehetett az a József, a kissé szélhámos nagybácsi, aki Amerikába való kivándorlása másnapján összes vagyonából egy „Count of Tiszafüred" feliratos névjegykártyát készíttetett. „Tiszafüred grófjának" hamvai később hazakerültek, évtizedekig Madzsarék vitrinjén porosodott urnája, majd Jászi Ferencné halálakor elföldelték, de „Jászi nagymama ragaszkodott hozzá, hogy a bolondos nagybácsi urnája csak a lábához kerülhet." (Madzsar Lili szóbeli visszaemlékezése) 97. Lásd: Az eperjesi evangélikus egyházkerület kollégiumának évkönyveit. Az 1865/66-os évkönyvet Kassán adták ki 1866-ban, s ebben találkozunk Jakubovits József mózeshitű, eperjesi tanulóval, aki ekkor 3. osztályba jár. Sajnos könyvtárainkban nagyon hiányosan maradtak meg az iskolai évkönyvek. 98. DEMÉNY Pál, 1988. 5. A Demény által írt családtörténeti rész izgalmas, de a legtöbb esetben igen pontatlan. 99. LITVÁN György - VARGA F. János, szerk. 1982. 545. 100. SZINNYEI József, 1897. V. kötet 434 - 435. 101. SOTE Levéltár. Medicináé Auditores 1. Semestre, l/e XVIII. Kötet (az Orvostudományi Kar osztályozási könyvei, a felvett hallgatók nyilvántartása, a szigorlati jegyzőkönyvek, az iktató- és mutatókönyvek alapján) 102. LITVÁN György - VARGA F. János, szerk., 1982. 545. 103. SOTE Levéltár l/f 528. 104. SOTE Levéltár. 127/27 Mensis et dies.1863/64. XI. 16. l/f. A Magyar Királyi Tudományegyetem Személyzete MDCCCLXI-1.14. (Buda 1862.) Az egyetem ekkori tanárai: Balassa János, Lenhossek József, Semmelweis Ignác, Arányi Lajos, Bókai János. ÚJVÁRI Péter szerk., 1929. „orvostudomány" szócikk 105. A munkáját dicsérő és bizonyító iratok egy része az OSZK Kézirattárába került. 106. „Hogy szeretném neked megmutatni a szülőföldemet!.. . Jobban megértenél, ha ismernéd a gyökereimet."- írta Jászi Oszkár a húszas évek elején egy nagykárolyi képeslapra, melyet leendő feleségének küldött. (1923. VI. 3. Litván Gy. tul.) A Jászi és Madzsar családot egy Szatmár megyei kisváros, Nagykároly fonta össze s nem utolsó sorban Madzsar József és Jászi Alice házassága. Madzsar Bélát Jászi Alice születésének évében nevezték ki postamesternek ebbe a városba, Jászi Ferenc pedig egy pár évvel előbb érkezett ide körzeti orvosnak. Érdemes körüljárni ezt a kisvárost, mert a Jászi és Madzsar család legismertebb tagjai itt voltak gyermekek, itt nevelkedtek és öreg korukban mindig ide vágytak vissza. Az idős Oszkár Lányi Zsuzsát kéri meg leggyakrabban, hogy autójával az Oberlin közeU golfpályához vigye, mert az hasonlított leginkább Károly sík földjeire (Lányi Zsuzsa szóbeli visszaemlékezései, Oberlin, 1999). Messze Magyarországtól, egy amerikai kórházban - Szekfű szavaival a „nemzetnélküli" Jászi Oszkár haldoklásakor képzeletben szülővárosában, Nagykárolyban érezte magát és a Szatmár megyei otthon felett úszó felhők egyike Magyarország alakjára emlékeztette. A múlt századi Nagykárolyt a hajdani nagykárolyi diák, Ady Endre eleveníti meg legérzékletesebben. Nagykárolyt egy mandzsúriai kisvároshoz hasonlítja. (ADY Endre, 1936.111.) Ebben a városkában különösen sok értékes, említésre méltó ember született, nevelkedett és nevelt. A16. században itt született Károlyi Gáspár és testvére, Péter (1540-1588), a püspök. Jó 150 évvel később itt írja emlékiratait, és itt jelenik meg az árulónak bélyegzett gróf Károlyi Sándor visszaemlékezése. Jászi Oszkár büszkén emlegeti emlékirataiban Kölcsey Ferencet, a vármegye al-, majd főjegyzőjét, aki három-négy évet tölt a városban. (Nagykároly és Vidéke 1893.

1.19.) Nagykárolyi születésű volt Gaál József (1811-1866) író is, aki igen sikeres bohózattá írta át Gvadányi József Egy falusi nótárius budai utazása című művét. A Peleskei nótárius igazi neve Becski-Pócs György volt, s mivel az ismert nagykárolyi család leszármazottai nagyon szégyellték e bohózatbeli mókás nevet, ezért egyik nemesi előnevüket, a Gönyey-t használták. Ez volt az a család, ahol a leszármazottak közt megismétlődött a Rómeó és Júlia tragédia. A Gönyey fiú beleszeretett az ellenséges család lányába és feleségül akarta venni, de az öreg Gönyey halálos ágyán megeskette fiát, hogy a gyűlölt családból ne nősüljön. A fiú ugyan megesküdött, de apja halála után mégis elvette a szeretett lányt. A Gönyey család ezután minden érintkezést 208