Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

JEGYZETEK 1. Itt köszönöm meg Dr. Urayné Dr. Kőhalmi Katalinnak, hogy a nehezen olvasható kézzel írt gótbetűs levelek fordításánál segített, Dr. Karsay Orsolyának és Dr. Ne­meskéry Erikának, hogy az OSzK kézirattárában zavar­talanul kutathattam és Dr. Jászi Péternek a new york-i és oberlini tanulmányút megvalósulásáért. Külön kö­szönet Deim Péternek, aki az illusztrációs anyagot kel­tette életre és nem utolsó sorban Bereznai Péternek, aki a családfák „számítógépesítését" végezte és Repiszky Ádámnak a Kernstok-kép fotózásáért. Madzsar József és Jászi Oszkár családtörténeti kutatását a Soros Alapít­vány támogatta. Jelen tanulmány csak a Jászi Oszkár rokonságára vonatkozó újjáírt részleteket tartalmazza. (REPISZKY Tamás, é. n.) A családra vonatkozóan lásd még: REPISZKY Tamás, 1991. Terjedelmi okokból nem szerepelnek a tanulmányban Jászi Oszkár feleségei, gyermekei, unokái és részben az oldalágak rokonsága sem. A tanulmányhoz tartozó képanyag 95 százaléka publikálatlan. A képzőművészeti alkotások és fotók magántulajdonban vannak, kivéve 9 fényképet. (Mad­zsar Lili hagyatéka OSzKK - zárolt) 2. A lovagokkal, bárókkal, államtitkárokkal, orvosokkal, bankalapítókkal, a Nordbahn főtisztviselőjével, a Brioni sziget tulajdonosával és Liechtenstein fejedelmének hitvesével büszkélkedő családfáról Lásd: HERZ-KEST­RANEK, Miguel -ARNBOM, Marie-Therese, 1997. 9-15. és KEMPELEN Béla, 1999.1. kötet 78-84,117-119. 3. Tarkányi Béla egri kanonok végrendeletének végrehaj­tója kedvenc unokaöccse, Madzsar Béla volt. A Tarká­nyi hagyatékban maradtak eredeti Petőfi levelek, ame­lyekben Petőfi barátjától pénzt kér kölcsön, vagy a kölcsönt küldte vissza. (Petőfi sohasem maradt adós!) A hagyaték­ban voltak szerelmes versek is, melyeket Tarkányi Toldy lányához írt, aki egy zárda főnöknője volt. Madzsar Lili visszaemlékezése alapján: „Úgy látszik, az öreg kanonok bácsinak nem volt szíve saját magának elégetni a verse­ket, úgyhogy nagyapámra bízta azok megsemmisítését. Nagyapám lutheránus módon járt el: elégette a verse­ket, de előbb lemásolta és beküldte az Akadémiának." 4. REPISZKY Tamás, 1989. III. 5. 5. Menczer Béla és Demény Pál 6. JÁSZI Oszkár, 1982. 7. „ Az ember ugyanis, amint korosodik, rájön arra, hogy a politika derék dolog, az avval járó viták is elég jók, de az élet mégiscsak sokkal többről szól" - az ide rímelő, most lábjegyzetbe kényszerülő gondolatokat Orbán Viktor mondta 2003. szeptember 20-án az egykori Mé­nesi úti Madzsar-Jászi házban, a mai Bibó István Szakkollégiumban. (Magyar Nemzet. 2003.09.22., lásd még a 296. lábjegyzetet) 8. VEZÉR Erzsébet, 1967. 14. 9. Lásd: GYURGYÁK János - LITVÁN György 1991. A később megjelent könyvekből a legfontosabbak: LITVÁN György, szerk., 1997., PELLE János, 2001. és hamarosan megjelenik Litván György Jászi életútját bemutató monográfia is. 10. Neues-historisch-biografischer lexikon der Tonkünstler EL kötet 1812. Leipzig 11. Madzsar Lili visszaemlékezései és ifjabbik Menczer Béla alapján, valahol az őket megelőző negyedik-ötödik generációnál sejlik fel emlékeikben a „hegedűművész". Madzsar Lili esetében tévedésről nem lehet szó, mert ő tudott a család von Gunthof (Gottlieb - tornyai Schoss­berger - Hevesy) oldalág világhírű hegedűművészéről, zeneszerzőjéről, Fritz Kreislerről is, aki Leopold Hirsch­nél több mint száz évvel később született. 12. Lásd: 10. lábjegyzet és Musikalisches Conversations­Lexikon, V kötet. Berlin 1875., Biografisches Lexikon, Wien 1863., Queilen-Lexikon 1901. Leipzig. 13. BARTHA Dénes - SOMFAI László, 1960.172-173. 14. Lásd: ÚJVÁRI Péter, szerk. 1929.182. 15. Uo. 482. 16. Judaica VII., XVI., XVIII. kötetei: 1735,1736,1738-as összeírások 17. BARTHA Dénes - SOMFAI László, 1960.123. és VALKÓ Arisztid, I960.; GRIESINGER, 1810. Deutsch: Musikalis München 1973.; HARICH János, 1959.; Horányi: Oas, Eszterházysche Feenreich. Budapest, 1959.; Haydn Jahrbuch kötetei.; POHL, С. E. 1882.; Das Grosse Groner Wien-Lexikon 1974. 18. HUSS, Manfred, 1984. 19. Uo. 355. p. és a lexikonok alapján.; BAUER, A., 150. Jahre Theater an den Wien 1801-1951. Wien, 1952.; DIE WIENER HOFTHEATER /STAATSTHEATER/, 1966.; Wiener Zeitung 1797-1809.;Wiener Hoftheater Almanach auf das Schuljahr 1804. Wien; Allgemeine Musikalische Zeitung /Breitkopf­1796/. 20. III.DUOS p. 2.V.Op. 2 (Wien 1801), III. den gleichen Op. 3 (Wien 1803). A Quellen lexikon legismertebb művé­nek a 3. quatrors brillants pour Fl. u. A. et B.oe. 17. vienne 4 stb. (Musikfr. Wien) tartja. Mások a legsikerül­tebb alkotásként a 68.uos pour 2 v. ce.3. (Vienna) című szerzeményt említik. A család híres hegedűművészének és zeneszerzőjének egy kéziratát Győrben őrzik (Vari­ációk egy alpesi dalra). A pécsi levéltár, illetve az OSZK az alábbi Hirsch művel dicsekedhet: 3 Duetto Violin Primo Del Sigre. (M. Sidler 1820); Kézirat: OSZK, FM4/20026,1480. tek.; BÁRDOS Kornél, 1980. 411.; Győr: Archívum Musicale Catheralis, volt tanítóképző anyaga AMC/TK/K.2.3. 21. VÁMOS Henrik, é. n. Vezér Erzsébet hagyatékában 22. KEMPELEN Béla, 1999. 1. kötet 95. 23. CZEIZEL Endre, 2002. 99-100. Thérèse édesanyja (Hevesy György egyik dédanyja) 103 évet élt, nővérének volt a gyermeke Fritz Kreisler (1875-1962), a híres hegedűmű­vész és zeneszerző. 24. KEMPELEN Béla, 1999.1.kötet. 65. Kempelen szerint Dóczy báró gyermekei: „Jozefa, Lajos és Paula. Jozefa nőül ment Collas Károly ezredeshez; Lajos vicekonzul volt." 25. Fesch egyébként Joseph Fesh (1763-1839) bíboros leszármazottja, akinek apja 1757-ben nőül vette Ramo­lini özvegyét, I. Napóleon nagyanyját és így Napoleon anyjának mostoha testvére volt. Hevesy Pál remek név­memóriáját erősíti meg pl.: Östereichisches Familienar­chiv. Ein genealogisches Sammelwerk. Band 1.1963. 205

Next

/
Thumbnails
Contents