Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)
Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)
Jászi Viktor ceruzarajza Gottlieb Lujzáról Leó tudományos önéletrajzában egy kis Morva határmenti falut emleget, ahová a szabadságharc után, mint koleraorvos került. 62 A legvalószínűbb, hogy szülőfalujában - Szanderfben - húzódhatott meg 1851-ig. Ebben az évben teszi le második orvosi szigorlatát. 63 Ugyanebben az évben végez jövendőbeli sógora, Menczer Ignác és mindkettőjük igaz jó barátja, Korányi Frigyes is. О is, akárcsak Ignác sógora, a szegények orvosa volt egész életén át. Ignácról Menczer Béla, Ábrahámról fia, Leó mesélt csodálatos történeteket. A főszereplő Ábrahámot az alföldi betyárok is kitüntették tiszteletükkel, ajándékaikkal. 1851 decemberében kapja meg beleegyezését Ábrahám az izraelita hitközségtől, hogy feleségül vehesse Gottlieb Lujza portréja (Jászi Viktor rajza) a bécsi illetőségű Gottlieb Lujzát (1825-1911). Házasságkötésük után Debrecenbe költöznek, ahol Ábrahám egy vasúti kórházat vezet egészen a nyolcvanas évek derekáig. 64 1869-ben lett igazolt honvédalorvos. 65 A Magyar Honvéd Tüzéri Osztályának honvédfőorvosi igazolását 1867-ben kapja meg Lukács Dénestől, az összes tüzérség főigazgatójától, s ezredestől. 66 Debrecenbe településüket követően születik meg Leó fiuk, majd két évvel később Róza. Lujza hatvan évig élt színmagyar környezetben. Ennek ellenére életében csak egyszer szólalt meg magyarul, amikor egyik dédunokája, Lili bepisilt. Hangos kiáltással hívta a cselédet: „Fusson Máris pessel az ágy!" Ábrahám még piarista évei alatt lélekben megmagyarosodott, később Ábris lett és kikeresztelkedett, majd felvette az Adolf nevet. 67 1889 tavaszán már nagybeteg, ekkor költözik feleségestül Róza lányához Nagykárolyba. 1890. február 12-én halt meg. „Egy több évtizedeken keresztül közöttünk élő, közszeretetben álló, tudományos képzettségű orvos halt meg, dr. Liebermann Adolf személyében." 68 „A temetési szertartást Asztalos György végezte, aki a halottasháznál tartott beszédében ecsetelte az elhunytnak szabadságharcban, mint honvéd-orvosnak szerzett érdemeit." Jászi Oszkár nagyapjától búcsúzik a Debreceni Ellenőr, a Szatmármegyei Közlöny és a Nagykároly és Vidéke is. 69 Özvegye huszonegy évvel később, 1911. január 23-án hunyt el Nagykárolyban. Ezután költözik fel véglegesen lánya, Jászi Ferencné Oszkár Pasaréti villájába. „A családi hatásoknak ez a vázlatos képe még hiányosabb volna anyám testvérbátyjának, Liebermann Leónak említése nélkül. Egyetemi tanár, kiváló kémikus, a Vegykísérleti Állomás főnöke, végül a közegészségtan professzora, egyike volt a legsokoldalúbban kiművelt embereknek. Jóindulatú és melegszívű ember, aki sok éven át segített szellemileg és anyagilag. A vele való szinte mindennapos érintkezés budapesti tartózkodásom alatt nagyon tágította látókörömet. Egyetlen hibája, hogy gyönge ember volt, aki könnyen engedett a környező befolyásoknak. Ambiciózus bécsi feleségének hatása alatt magyar nemességet szerzett, ami körül szenvedélyes vitáink voltak. Mikor az októberi forradalom engem miniszterré tett, sietett anyámnak melegen gratulálni sikereimhez. De amikor pár hónap múlva a reakció felülkerekedett, ugyancsak anyám előtt sajnálkozását fejezte ki eltévelyedésem miatt, amit anyám nemes büszkeséggel utasított vissza" - emlékszik Jászi Oszkár. 70 „A minket megelőző nemzedékből főleg három férfiú „hatásával" büszkélkedik öregkori visszaemlékezéseiben Oszkár. Moscovitz Gejzával, Vámbéry Árminnal és természetesen Liebermann Leóval. Jászi Oszkár életét több alkalommal próbálta befolyásolni az öreg Liebermann, ő ajánlja nyomatékosabban, merőben hasznosság alapon a jogi, vagy magasabb katonai pályát". „Konkrét tanulmányokkal kevéssé támogatott természettudományi világnézetemből fakadt ez a felismerés, amely azonban mélyen lesúj163
