Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Schleininger Tamás: Életreform Szentendrén. (Forrásközlés)

tesen csak a munkálatok arányának megfelelő számban vehetők föl), belátható időn belül juthassanak hozzá a saját otthonhoz, egyelőre meghatározott ideig (amíg t. i. a szük­ségesnek látszó minimális tőkét összegyűjthetik), ingyen lesznek lakással és élelemmel a már letelepedettek által ellátva. Ez az ellátás azzal a kötelezettséggel jár, hogy hasonló ellátás adására lesz köteles ő is, amint már sajátjának ne­vezhető fedele alatt fog ő is élni. 9. A telepen a pénzforgalom, legalább is a tagok egy­másközti, de főleg a telephez, vagy a szövetkezethez való viszonylatában feleslegessé fog válni, mert elszámolás számlák és nyilvántartó lapok fölfektetésével lesz eszközöl­hető. Minden telepesnek kell, hogy számlakönyve legyen a teleppel szemben, amely üzletrész befizetésből, hozzá­járulásból, adományból vagy a telep javára teljesített mun­kából állhatott elő. A telepes számlájának mindig követei-egyenleggel kell rendelkeznie, mert a telep vagy szövetkezet, mint olyan, tagjainak semmit sem hitelezhet. (Az első pontban említett ingyenes ellátást u. i. az egyes tagok és nem a telep mint jogi személy fogja nyújtani az arra rászorulóknak). A nem hitelezés olyan kardinális alapelv, mint az, hogy a telep vagy szövetkezet tagjainak pénzt sohasem fi­zethet ki! A telep és szövetkezete a tagok követeléseit csak természetes otthonok átengedésével, és ha ilyennel már rendelkezik az illető, a megélhetéshez szükséges naturáliák átengedésével egyenlítheti csak ki. Kivételt csak a szövetkezettel jogviszonyban álló, nem tagok képezhetnek, akikre nézve az itt fölsorolt szabályok természetesen nem alkalmazhatók. Minden telepes elszámolási könyvecskét kap, amelyből követelése, törzslapjának megfelelően mindenkor pontosan és mindenki által ellenőrizhető módon lesz a mindenkor érvényes pénzértékben föltüntetve. 10. A telepestől otthonát (házacskáját és kertjét) elvenni csak kizárás esetén (l. 6. pont) lehet, de akkor is csak befi­zetett vagy ledolgozott üzletrészeinek kamatmentes vissza­fizetése ellenében. A vagyoni elszámolás ily esetekben, valamint más kiválási esetekben is, a szövetkezeti szabályzatok rendelkezései sze­rint, a telepes elszámolási lapja alapján lesz eszközölhető. A telepes otthont, miután az nem a telepes, hanem a telep tulajdona, eladni, elcserélni vagy megterhelni nem lehet. Ellenben használati joga a család részéről örökölhető, föltéve, hogy az örökösök is alávetik magukat szabályzata­inknak. Ha az örökösök nem vétetnének föl a telepre, meg­váltásának van helye, amely az örökösök birtokában levő üzletrészek alapján történik. TV. Egyéb tudnivalók. A. A telepes szövetkezet egyik első és fő célja, amit maga elé tűzött, hogy jelentkező életreformer társainak mindenekelőtt otthont és abban, ha egyelőre nagyon szerényen is, az önellátás alapján lehetőleg független megélhetést is bizto­sítson. Ez a szövetkezet tehát a családi házikók építésén kívül elsősorban a fölszabadított földterületek racionális meg­munkálásával kíván foglalkozni. Elsősorban megint erre a munkára való és arra vállalkozó telepes eszmetársai és a telepesek közmunkájának igénybe vételével, hogy ily módon az említett elszámolás alapján élelemmel is ellássa tagjait. A telepnek azonban ez csak egyik célja, aminek a telepesek egyszerű reform táplálkozása folytán, aránylag könnyen fog tudni, eleget tenni. Hiszen ellátását, legalább is az év egy részében, saját kertjéből ki-ki maga fogja eszközölhetni. A telepnek inkább a téli ellátás biztosításáról kell majd közös akarattal és erővel gondoskodnia, ami: tüzelő, liszt, tej, méz, burgonya, zöldség, olaj, valamint friss és szárított gyümöl­csöknek az előteremtéséből fog állni, amit ellenszámla, vagy készpénz ellenében fog a telep tagjainak önköltségi árat számolva rendelkezésükre bocsátani. A telepesek lelkületének különbözősége folytán azonban a telep lakói nemcsak mezőgazdasági, de a legkülönbözőbb ipa­rifoglalkozásokat is űzni fogják. És nemcsak azért, mert erre szükség lesz, hanem mert csak ésszerű munkabeosztással, s ebben járatos tagjai tudásának igénybevételével biztosíthatunk a telepnek független fejlődést. A telep vezetősége különös gondot kíván majd fordítani különösen a háziiparra és annak művészi kifejlesztésére, továbbá a méhészkedésre, a szövés-fonásra stb. Ezekből tan­folyamokat kíván tartani, hogy így tagjai ne csak a saját szükségletüket tudják önerejükből biztosítani, de szükség esetén a telepbe illeszthető megélhetésük legyen, ha nem kí­vánnak vagy tudnak, pl. gyümölcstermeléssel és más kerti munkálatokkal foglalkozni. Gondot kívánunk fordítani a telepes műveltségének emelésére. Rendszeres előadásokkal, könyvtárral, nyelvtan­folyamokkal és mindazzal, ami e téren szóba jöhet (zene-, táncoktatás stb.) és amit majd ez a kicsiny, de új lelkületű táradalom önmagából kitermelni tud. Félreértené tehát törekvéseinket az, aki a telepet talán úgy képzelte el magának, mint egy modern falansztert, vagy bérgazdaságot, ahol a telepeseket parancs kényszeríti majd szolgálatba reggeltől estig, hogy ezért nekik primitív lakást, száraz korpás kenyeret és tüzelőt biztosítson. Mert mi ellen­kezőleg, az igazság, szeretet és türelmesség jegyében a közös gazdálkodást a magángazdálkodással és a föld szocializálását a magántulajdonnal, a mai állapotot a kia­lakuló új helyzettel oly ésszerűen kívánjuk kapcsolni, hogy ezáltal mindenki egyéni kibontakozásának a lehető legnagyobb szabadságot biztosítunk, míg másrészt az egyénnek a közülethez való viszonyát és ebből származó kötelezettségeit minden bántó bürokratizmustól menten, közvetlenné és magától értetődővé kívánjuk tenni. Mert csak ilyen alapon építi majd föl a természetesen élő és önmagát ismét eltartó ember belső változása és lelkü­letének kifinomodása a béke és szeretet birodalmát. Gyakorlatilag tehát a telepesek egymástól független, sza­bad emberek, akik az ő szabad földön épült természetes otthonukban, amely nekik némi erőfeszítés után egyszer, 146

Next

/
Thumbnails
Contents