Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Schleininger Tamás: Életreform Szentendrén. (Forrásközlés)

п. Hogyan véljük a célokat elérni? A vázolt célokat úgy véljük elérni, hogy felhívjuk minden barátunkat (elsősorban természetesen eszmetársainkat), hogy nem, kor, rang, vallás és vagyoni állapotra való tekintet nélkül legyenek tervünk megvalósításában segítségünkre. Jöjjön mindenki és segítsen ott és úgy, ahogy tud! Az egyik, akinek talán ingatlana van, jöjjön és lépjen he ebbe a szövetkezetbe ingatlanával; a másik, akinek némi tőkéje van, készpénzével, üzletrész jegyzés, vagy kamatmentes kölcsön alakjában. A harmadik, akinek valami a telep céljaira felhasználható, vagy másként értékesíthető ingósága van - ennek felajánlásával; a negyedik a két keze munkájával, a szaktudásával, a tehetségével, a tollával stb. stb. Ha lesz - itt lefektetett elveinket fenntartás nélkül magukévá tevő - annyi komoly testvérünk, hogy össze tudjuk adni azt a minimális tőkét, amivel nekivághatunk a megvalósításnak, megalakítjuk azt: Életreformer telepesek első szabad földszövetkezetét. Megszerkesztjük a szövetkezet alapszabályait, megszabjuk egy-egy üzletrész nagyságát, kibocsátjuk az aláírási íveket, s miután az érdeklődők és érdekeltek részéről körülbelül 10-15 hold föld és némi készpénz Szentendrén máris biztosítva van, a felajánlott munkaerőkkel, kamatmentes kölcsönökkel és adományokkal megkezdjük az üzletrészek gyűjtését is, hogy 2-2 hónapon belül a szövetkezet leendő tagjait alakuló közgyűlésre hívhassuk egybe. A közgyűlés megválasztja vezetőit és a további teendőket, ők fogják most már a lefektetett elvek szigorú betartásával, legjobb tudásuk és akaratuk szerint vezetni és irányítani. És ha egyszer eddig eljutottunk, csak ápolnunk kell a testet öltött eszmét, hogy a kikelt kis mag fává és Isten segítségével, nagy erdővé terebélyesedjék. A vezetőség feladata lesz ezután a felajánlott és felajánlkozott segítséget igénybe venni, mindenkit a neki legmegfelelőbb helyre állítani, hogy azonnal megkezdődjék a „természetes otthonok", a kisebb és nagyobb családi házacskák felépítése és a kerteknek egységes irányítás mellett való kiültetése?

1 Külső szerkezete szerint tehát a telep egy a keresk. törvény értelmében alakított és az illetékes törvényszéknél szabályszerűen bejegyzett termelői szövetkezet lesz, amelynek fő feladatát a telepesek megélhetéséhez szükséges anyagi javak és eszközök előteremtése és az önellátás megvalósításához szükséges gazdasági tervek kidolgozása és végrehajtása fogja képezni. III. Alapelvek. A telepesek jogai és kötelességei A szövetkezet a rendelkezésére álló földterületek egy részét parcellázza a természetes otthonok és kertek céljaira, amelyeket örökbérlet formájában enged majd át egyes telepeseknek, míg a másik rész közületi célokra lesz majd fenntartva. Ezen emeljük majd a szövetkezeti műhelyeket, gazdasági épületeket és más közhasznú intézményeket, továbbá itt termeljük közös munkával és a telepesek bérmunkájával mindazt, amit célszerűbb így termelni, mint kis kertgazdaságokban. Otthon a kertjét, egységes terv és irányítás szerint ugyan, de minden telepes maga műveli és annak terményei sérthetetlen magántulajdonát képezik. A szövetkezet, tagjai ellátásának biztosítására földeket bérelhet is, és bár állattenyésztéssel nem kíván foglalkozni, átmenetileg lovat, tehenet fog tartani. Nagyobb súlyt kíván azonban fektetni a gyümölcstermesztésre és a méhészkedésre, amely főleg a nehezebb fizikai munkára alkalmatlan telepesek részére látszik megfelelő foglalkozásnak. A telep igazgatására 4 esetleg 6 tagból álló családi tanács ügyel föl. A családi tanács tagjai a két nem ama legérettebb egyénei közül kerülnek ki egyenlő számban, akik betöltötték 40-ik életévüket. A családi tanács tagjait a közület gyűlésén választják meg 3-6 évre. Elnökét (aki csak férfi lehet), a családi tanács saját tagjai közül választja. A telepesek egymás közti viszonyát, valamint a közület vezetőségéhez való viszonyát a telepesek világnézetét visszatükröző telepes-alkotmány fogja szabályozni, amit maga egészében már a fejlődő telep maga fog kidolgozni. Mi itt csak irányelveit ismertetjük a következőkben: 1. A világ képét csak akkor leszünk képesek előnyösen megváltoztatni, ha belátjuk, hogy csak Istennel (= szeretettel) juthatunk célunkhoz. De csak ha állandóan szem előtt fogjuk tartani, hogy a szeretet nem szó, hanem cselekvés! A telepesnek nem beszélni, hanem cselekedni kell. Aki ezt még nem érti, az nem való telepesnek. 2. Politikai hatalom nélkül, egyénileg, csak önellátással (és ennek önerőnkből való biztosításával) szabadulhatunk a mai kapitalizmus mindent lebilincselő, rabszolgatartó hatalmától. Az önellátáshoz azonban elsősorban földre van szükségünk, mert elgondolásunknak az az igazság az alapja, hogy a világon eddig mindent a föld (tágabb értelemben a természeti - isteni erők) és a hasznos emberek munkája

va állított elő. Ha tehát dolgozni akaró önzetlen embereknek elegendő tehermentes föld áll rendelkezésükre, mindent elérhetnek. Föltéve, hogy tanultak a történelemből és óvakodnak letérni az abszolút etika által megállapított isteni útról. Mert ma már nem vitatható többé, hogy az emberiség oda jutott, ahol ma van, az emberi önzés a végső okai Ezért további, igen fontos alapelvünket írjuk le, amikor leszögezzük, hogy: ami etikailag helytelen, az gazdaságilag nem lehet egészséges! Az önérdek, mint társadalom-fenntartó erő ma már elégtelen. Az önzést a cselekvő szeretetnek és a kizsákmányolást a támogató segítésnek kell felváltania, de nem alamizsnanyújtás, hanem organizált munkalehetőség alakjában. Ez az erkölcsi alap támasztja alá a mi megdönthetetlen bizodalmunkat a teljes sikerben, amíg Istennel megyünk és nem lépten-nyomon Isten ellen, mint ma! 3. A föld csak a közösség (az összesség) tulajdona lehet és abból ki-ki csak annyival rendelkezhetik, amennyire abból neki és családjának lakásul és élelmezésül valóban szüksége van. 144