Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Novák László Ferenc: Nyomásos határhasználat és terminológiái

Alberti kétbeltelkű központja a szétszórtan álló lakóházakkal és a külön elhelyezkedő gazdasági udvarokkal, a szérűskertekkel. részét jelenti, a történeti etimológia következtetése ellenére, füves területre is vonatkozik, azaz a „nyomás" egyik szinonimájának tekinthető. Erre szolgál bizonyítékul Tiszapüspöki úrbéri felmérése 1770-ben: „Hogy a' Tisza Püspöki Telek meg szállatott annak circiter 52 esztendeje... Ámbár Mlgos Egri püspökség ugy szándékozott földeket osztani, hogy Fél helyes Gazdának /: mivel egész helyes gazdák nincsenek: / őszi és Tavaszi Földében menyen vetendő mag 20. kilányi. negyed részes Gazdának két földében ősziben és Tavasziban 10. kilányi. Nyolczad részes Gazdának azon őszi, és tavaszi Földében 5 kilányi. Mindazon által a' szegénység szünet nélkül panaszolkodik hogy anyi vetendő mag az két földekben nem mehet. Ahoz járul az is, hogy három taratára ugyan el osztódott a' földnek határja de mivel tsak két taratának őszinek és Tavaszinak egy esztendőben hasznát vehetünk, harmadik taráta leendő Ugarnak jövő esztendőben szolgál, azért tsak két vetőt illik számba venni, mert egyedül az ő hasznáért essik esztendőnként censust fizetni, ha pedig kisseb ár=víz vagyon akkor imit amot girinczeken holmi gazt lehet kaszálni, ha pedig kitsény vagy semmi árviz nintsen, akkor már lehet kaszálni Fekete és fodor sássas Komócsin, lenge Nádas és más egyéb gazos szénát..." - mondották a jobbágyok. A kérdőpontokhoz toldalékot írtak még, amelyben egyértelmű a megfogalmazás, hogy a „taráta" nyomás (calcatura), azaz vető: „Tisza Püspöki Határjának szántó földei el osztódtak A° 1768° 19. Április. M. Egri Püspökség Tisztei által három taratára, vagy is vetőre, őszire Tavaszira, és leendő Ugarnak minden taráta két osztályra entésztetve vagyon. Azért minden Gazdának minden taratában két földgye, három taratában 6 Földgye vagyon. Az ő Colonicalis sesssiojanak proportioja szerént egy földgyének hoszaságára és széleségére tekintve minden földnek hoszasága 150 bétsi őll, szélessége fél helyes földnek 20 ől Negyed része 10 őll, nyolczad része 5 őll.. /

/42 A tiszapüspöki adatok azt is bizonyítják, hogy a „taráta" nem csak „nyomás", hanem „vető" jelentést is takar, egyértelműen a földműveléshez (szántáshozvetéshez) kötődik, ellentétben a „nyomás"-sal, „calcatura"-val. A magyar szövegezésű, feliratú térképeken a XIX. század első felében egyöntetűen „vetőnek" nevezik a nyomást, a kalkatürát. Jászberény 1745-1785 között készült Földkönyve szerint a határt „Első vetőre" és „Második vetőre" osztották, s ennek térképét Bedekovich Lőrinc készítette el 1798-ban. Jászapáti belső törzshatárát is „felső" és „alsó vetőre" osztották 1808-ban.

43 Vecsés határának térképét 1844ben készítették el, s a szántóföldeket három „Vető"ben mérve tüntették fel.

44 12