Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Novák László Ferenc: Nyomásos határhasználat és terminológiái

hold) állapították meg. A helységek földjét minőség szerint osztályozták I-IV. kategóriában, s annak megfelelően mérték ki a szántót és kaszálót. Az első osztályban egy egész telkes jobbágy 24 hold szántót és 8 embervágó rétet kapott. A vizsgált területen ennél rosszabb minőségű földek akadtak, s így például Tiszaföldvárt a II. (28 hold szántó, 12 kaszás rét), Tisza várkonyt a III. (30 hold szántó és 12 kaszás rét), Tiszaderzset a IV. (32 hold szántó, 12 kaszás rét) osztályba sorolták.

22 A jobbágy telekszervezetbe tehát a ház után járó szántó és kaszáló tartozott, azonban más művelésági földek is, mint a kender, káposztás föld. A kukoricaföld, s egyéb - mint például dinnye, tök, dohány - kert nem volt járulékföld, azt a földesúr, illetve a mezővárosi tanács juttatta a lakosságnak, külön fizetség, dézsma fejében.

23 Az úrbérrendezés természetesen a határ regulációját is magával vonta. A földművelés hatékonysága érdekében, a jó talajművelés érdekében a kisebb helységek határát három nyomásra osztották, de a nagyobb mezővárosokban is sor került az ugarrendszer bevezetésére. Ennek a korszerűnek ítélt gazdálkodási rendszernek volt fő apostola a neves szarvasi lelkész és ökonómus, Tessedik Sámuel, aki ellenszenvvel viseltetett a határbeli szállások iránt, s szorgalmazta a kalkatúrák kialakítását.

24 A nyomásos rendszer bevezetésére sor került azokban a nagyhatárú helységekben, mezővárosokban is, ahol a szállásrendszer, kötetlen földművelés, határhasználat kialakult, viszont sajátos módon, a nyomások bevezetése után is megmaradhattak. Ennek klasszikus példái a Körös-Maros közi, a Békés-Csanádi löszhát nagyhatárú települései (Szarvas, Endrőd, Gyoma, Mezőberény, Békés). A helység központjához közel eső részeken két és három kalkatúrát alakítottak ki (Mezőberényben kettőt, Gyomán hármat), ugyanakkor megmaradtak a szállásföldek is, üzemközpontokkal, tanyákkal, amelyek egyébként nem épülhettek fel a vetéskényszerben lévő nyomásföldeken.

25 Cegléd mezeikertes határát az 1780-as években három nyomásra kívánta felosztani a Vallásalapítványi uradalom, ami azonban a határ tágassága, a nagy távolságok miatt eleve kudarcra lett ítélve. A kertföldek, tanyák továbbra is megmaradtak, viszont az 1/8-dos és 2/8 telkes „félfertályos" és „fertályos" jobbágyok telki földjeiket a mezővárostól északra, három kalkatúrára mért dűlőkben kapták meg, a tanyás jobbágyok viszont itt nem részesültek földekből.

26 A kalkatúrák kialakítása nem csupán a jobbágy helységek határán, de a kiváltságos kerületekben is megtörtént. Hajdúböszörményben Beck Pál 1783-ban mérte ki a három nyomást a határ déli-délkeleti részén.

27 Hajdúszoboszlón a határ északi-északkeleti részén négy kalkatúrát alakítottak ki, míg a délidélnyugati részen a szállásrendszer maradt érvényben.

28 A négy nyomás a Hajdúságban és szomszédságában más helyen is kialakult.

29 A négy nyomással kapcsolatban szükséges hangsúlyozni azt, hogy a felsőbb hatóság, a Helytartótanács szorgalmazta annak bevezetését, utasítva például a Hármas Kerületet, hogy népszerűsítse azt a Jászkunságban. Ennek következményeként osztották TABULA exhtbem te rrtnum PP91DI HAIDQNICAUS BÖSZÖRMÉNY mtlNZATA ANNO > MVCCLXXMl P 4 Л S P К A í. Ül l Z í L £ M £ R. Hajdúböszörmény három kalkatúrás határa 1783-ban (HBML). 9