Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

zeumi lépcső javítása is. 1983/84-ben elkészült az Or­szágos Műemléki Felügyelet támogatásával a Tanárky­kúria és kerítésének teljes felújítási tervdokumen­tációja. 1984-ben a múzeum központi épülete tetőze­tének és a csatornázatnak a felújítására is sor került. 1988-ban a balesetveszélyessé vált lépcsőfeljárót ja­vították, valamint a vezetékes vízhálózatba is bekap­csolták. 1993-ban megkezdődött a műemléki rekonstrukció Nóvák László igazgatónak köszönhetően. Az Arany János Múzeum Történeti Nemzeti Emlékhely fővéd­nöke, a Magyar Honvédség áldozatos munkája adott lendületet a rekonstrukció elkezdéséhez. Pest Megye Önkormányzata 4 millió forint támogatást biztosított. A nyílászárók elkészítését a kékfestőműhely ingat­lanának eladása fedezte. Az építkezés befejezése dr. 3. kép. Az Arany János Múzeum épületének műemléki rekonstrukciója 1994. Simon Lászlónak, a múzeum régészének köszönhető, aki a megelőző ásatás raktárbővítési keretéből és je­lentős összegű, kifejezetten rekonstrukciós építkezést segítő szponzori támogatásból oldotta meg az évek óta húzódó munkát. A kiviteli munkák - mind az építkezés, mind a belső építészeti munkálatok - befejezését megszervezte és levezette. A rekonstrukciós szárny padlásterében régészeti raktárbázis került kialakításra. 1994-ben a múzeum gyűjteményét kiköltöztették a Tanárky­kúriából és a Jókai utca 18. szám alatti raktárban ke­rült elhelyezésre. (3-4.kép) 1996-ban a Millecentenárium és a „Magyar Oktatás 1000. évfordulója" tiszteletére szoboravatás történt: a honfoglaló Bor-Kalán nemzetség szobra és a Nagy Ta­nárikar szoborcsoport, Varga Imre alkotásai. A szobrok megvalósítását az Arany János Múzeum - Nemzeti Emlékhely Alapítvány szervezte és finanszírozta. 1999/2000-ben tető, illetve csatorna felújításra került sor, melyet a Megyei Közgyűlés finanszírozott. 2001­ben pedig új riasztórendszerhez jutott a múzeum aján­dékozás, valamint a PMMI jóvoltából. Az Arany János Múzeum/ Nemzeti Emlékhely Ala­pítvány további célja az egykori kaszárnyában to­4. kép. Az építkezés (Az Arany János Múzeum műemlék épületének rekonstrukciója, 1993.) borzott 13. Hunyadi és a 16. Károlyi honvéd huszárok, valamint a 13 Aradi Vértanú szobrainak felállítása. A Honvéd huszár - emlékmű Györfi Sándor szobrász­művész tervei alapján készül. GYŰJTEMÉNYEK A múzeumi gyűjtemények alapját részben Dezső Kázmér által 1928-ban felajánlott levél és oklevél tár, könyvtár, érem és régiségtár jelentették. (5. kép) A mú­zeumi gyűjtemények a II. világháború idején sérü­léseket szenvedtek. A múzeum gyarapodását jelezte Bálint Alajos által végzett tervszerű ásatásokból szár­mazó anyag, amely már a múzeum régészeti gyűj­teménye alapjainak lerakásához járult hozzá. 1958-64 között Nyársapát, Földvár és Nagykőrös határában folyó ásatások tárgyi anyaga és dokumentációja mindezt tovább gyarapította. A néprajzi gyűjtemény alapjait jelentette V. Faragó Eszter gyűjteménye egy részének megvásárlása. 1964-ben került az Arany Em­lékkiállítás is a Pest megyei Múzeumi szervezet köte­lékébe, 1974-ben történt meg a két múzeumi egység egyesítése, 1977-ben pedig az Arany János Múzeum­ban került kiállításra és elhelyezésre az irodalomtör­téneti anyag is. 5. kép. Dezső Kázmér polgármester (1883-1958)

Next

/
Thumbnails
Contents