Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

14. kép. Az ifjúsági szabadiskola festő osztálya, 1991. Klemmné Németh Zsuzsa korrigál 15. kép. A Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola hallgatóinak kiállítása a múzeum időszaki termeiben, Klemmné Németh Zsuzsa, dr. Hann Ferenc, 1989. helyezték el a múzeumban a családtagok a Yad Vashem emlékérmet, melyet Szőnyi István, felesége, Melinda és fia, Péter posztumusz és leányai, Zsuzsa és Jolán kaptak meg a második világháború üldözöttéinek mentéséért. Az emlékülésen résztvevő egyik volt üldözött festőművész, Róbert Miklós javaslatot tett egy alapítvány létrehozására, pénzadományt ajánlott fel a közelgő Szőnyi-centenárium ünnepségeinek szervezésére. Köpöczi Rózsa visszatérése után (1992) a legnagyobb kihívást ennek az eseménynek a méltó megrendezése jelentette. Szőnyi Zsuzsa kész volt segíteni, így 1992-ben létrejött a Szőnyi István Alapítvány, eleinte csak a centenáriumi év rendezvényeinek segítésére. Később a működés időbeli korlátait feloldva, a ma is élő alapítvány legfőbb célját abban jelölte meg, hogy az egyre szűkösebb fenntartói költségvetés ellenére a múzeum szakmai programjai töretlenül megvalósulhassanak. Az 1994-es év jelentős eseménnyel indult. Január 29-én tudományos konferenciát szerveztünk Zebegényben, melynek előadói, a korszakkal foglalkozó legjelesebb művészettörténészek új szempontok szerint mutatták be a Szőnyi életművet. Passuth Krisztina, Szabó Júlia, Végvári Lajos és Zwickl András előadásainak angol és német nyelvű rezümével kiegészített, írott változata azután megjelent a Szentendrei Képtárban rendezett emlékkiállítás katalógusában. (16. kép) A centenárium előtti évben, 1993-ban fogalmaztuk meg először annak a módját, hogyan lehetne Szőnyi oeuvre katalógusát összeállítani. Mivel életművének csak töredéke található közgyűjteményekben, nagyon nagy kihívást jelent a teljes életmű felkutatása, a lappangó táblaképek, grafikák hollétének meghatározása, így abból indultunk ki, hogy a rendelkezésünkre álló, a múzeum raktárában található több ezer grafika feldolgozása legyen az oeuvre katalógus összeállításának első lépése. 1993 végére pályázati támogatással sikerült megjelentetni „A grafikus Szőnyi", aquarellek és gouache-ok című kötetét.

30 A centenáriumi év legjelentősebb kiállításai ezekből a színes grafikákból nyíltak a Szőnyi múzeum időszaki termeiben. Az aquarellek és gouache-ok bemutatása mindig szenzációt jelent, mert a fényérzékeny lapok ritkán kerülhetnek közönség elé. (17. kép) Mivel Budapest egyik frekventált kiállító intézménye sem vállalta föl a nagyszabású Szőnyi tárlat megrendezését (1984-ben ez még nem jelentett problémát), ezért a Szentendrei Képtár adott helyet az emlékkiállításnak, melyen Szőnyi István táblaképei szerepeltek. Mivel ötvennél több vászon nem fért el a Képtár falain, ezért olyan főműveket igyekeztünk odavinni, melyek a legméltóbban reprezentálták a mester gazdag életművét. Ekkor sikerült kapcsolatot teremteni több gyűjtővel, megismerni néhány híres, de nyilvánosság elől elzárt magángyűjteményt, meggyőzni a tulajdonosokat a kölcsönzés fontosságáról. A magántulajdonban lévő képek mellé a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, több minisztérium, bank adott kölcsön főműveket. A Szentendrei Képtár Szőnyi kiállítása addig ismeretlen adalékokkal gazdagította, sokkal árnyaltabbá tette a Szőnyi életmű megítélését. A pályázati tá16. kép. Tudományos konferencia Szőnyi István születésének 100. évfordulója alkalmából Zebegényben, 1994. január 29. Előadók: dr. Passuth Krisztina, Szabó Júlia, dr. Végvári Lajos, dr. Zwickl András művészettörténészek. 88