Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)
3. kép. A Szőnyi István Emlékmúzeum megnyitó ünnepsége 1967. augusztus 18. Az ünnepi beszédet Pátzay Pál szobrászművész tartotta. kérték fel arra, hogy a hagyaték leltározásánál legyen jelen, majd őt bízták meg a múzeumigazgatói teendők ellátásával. 7 Egy hónappal később a Pest megyei Múzeumok akkori igazgatója, dr. Mezősi Károly már részletes utasítást kapott a Pest megyei Tanácstól a Szőnyi Múzeum megnyitására vonatkozó teendőkről. 8 Az osztályvezető helyettes, Borbély Tibor a meghívó, plakát, prospektus és belépőjegy nyomtatáson kívül ebben a levélben intézkedett útirányjelző táblák kihelyezéséről, sőt még 100 db szék odaszállításáról is a megnyitó ünnepségre. Az első állandó kiállítást Kisdéginé Kirimi Irén művészettörténész rendezte meg. Az ünnepélyes megnyitóra 1967. augusztus 18-án került sor. Aznap 9.30 órai kezdettel a Zebegény Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága ünnepi tanácsülést tartott, ahol megemlékeztek Szőnyi István Kossuthdíjas festőművészről, az előadó Németh Ferenc iskolaigazgató volt, majd mindenki átvonult a 11-kor kezdődő megnyitóra. 9 Arról, hogy milyen prominens személyiségek és hányan vettek részt az eseményen, egy 1970-ben készült jelentésből értesülhetünk. 10 A fényképek tanúsága szerint több százan zarándokoltak el az új intézmény avatására. (3-4. kép) A jelentésben nyolcszáznegyven résztvevőt jegyeztek le. Az ünnepi beszédet Pátzay Pál szobrászművész tartotta, erre a beszédre hivatkozott az 1967. szeptember 5-én kelt, a Művelődési Minisztérium felé benyújtott jelentésében Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria akkori főigazgatója. Az idézetből kiderül, milyen alternatívák merültek föl a múzeum jövőjével kapcsolatban. "Pátzay mester ünnepi megnyitóbeszédében igen nagy művészetpolitikai jelentőséget tulajdonított az Emlékmúzeum létrehozásának. A Galéria ennek a gondolatnak a jegyében kíván a ráeső feladatoknak eleget tenni, és abból indul ki, hogy az Emlékmúzeum annyit ér, amennyit - az alkotóműhely és a környezet bemutatása mellett - magukból a művekből, Szőnyi István „különbül tenni akaró" művészetéből megmutat, amennyit a népművelésnek és az ízlésnevelésnek adni tud. Eredeti javaslatunk az volt, hogy az Emlékmúzeum tartozzék a Galériához. A döntés a Pest megyei Tanácsnak ítélte az Emlékmúzeum kezelését, ez azonban mit sem változtat azon, hogy a feladatok szempontjából a magunkénak tekintjük, legalábbis, ami a műtárgyak kiállítását, gondozását illeti. Ezért küldtem az Emlékmúzeum megnyitására a Galéria törzsanyagába tartozó fő műveket Zebegénybe, és ennek szellemében kívánjuk az Emlékmúzeum művészeti felügyeletét és gondozását továbbra is ellátni, és az Aczél György elvtárs álláspontjának megfelelően átvett tanulmányi anyag mielőbbi feldolgozását elkezdeni. ... A hagyatékból, a Szőnyi Zsuzsától és Szőnyi Jolántól megvásárolt képzőművészeti anyag részletes jegyzékbevétele megtörtént, a Galéria készen áll a művészeti anyag átvételére, gondozására és feldolgozására"" E jelentés szellemében szállították el a teljes grafikai kollekciót a Nemzeti Galériába (több ezer darab), mely csak 1973-ban került vissza a Szőnyi házba. A Magyar Nemzeti Galéria munkatársai, Petényi Katalin és Turcsányi Zuzsa kaptak megbízást a feladatra. Erről tanúskodik egy általuk aláírt feljegyzés, melyben javaslatot tettek a feldolgozás menetére, és beszámolnak az addig elvégzett munkáról. 12 Dániel Kornél, az első múzeumigazgató személyes vallomása hűen adja vissza a múzeumalapítás izgalmas napjainak hangulatát. „Nem felejtem azokat az érzéseket, melyek akkor vettek rajtam erőt, amikor először léptem be az elhagyatott Szőnyi-házba, ahol a hagyaték leltározása folyt. Úgy éreztem magam, mint egy rablóvezér, aki betör egy elhagyott birodalomba, és teljesen érdemtelenül átveszi az egész kincset. Súlyos gond volt ez számomra. Egy valamit akkor elhatároztam, hogy soha sem szabad megtörténnie, hogy ez a múzeum az elmúlás illatát lehelje magából. Élő múzeumnak kell lennie, hogy Szőnyi művészete, embersége lámpásként világítson tovább, megmutassa az utókornak, a fiataloknak, azoknak, akik idejönnek, hogy így is lehetett élni, segítsen nekünk megtalálni az élet értelmét. Ezért volt nagy kedvemre a múzeum és szabadiskola elindítása, szervezése. Véletlen 4. kép. A Szőnyi István Emlékmúzeum megnyitó ünnepsége 1967. augusztus 18. 81
