Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

Időszaki kiállítás 1985-ben bai faszobrász kitűnő faragványait. A remek alkotások tárlatát Bereczky Lóránd művészettörténész, a Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. A nagyszámű közönség 6 hétig csodálattal szemlélte a bemutatott műveket és szeretettel fogadta a Tóth Lenke tanárnő által vezetett helyi Néptánc Együttes színvonalas műsorát. Októberben „Pruszlikok" címmel, saját műzeumi anyagból időszaki kiállítás nyílt. 1982 októberében az „Ügyes kezek" című népi kézimunka pályázat keretében, a Fóti Gyermekváros Szmolár Erzsébet tanárnő által vezetett szakköröseinek díjat nyert munkáiból rendeztünk időszaki kiállítást. Ugyanebben az évben az aszódi Petőfi Múzeum kiadásában a Múzeumi Füzetek 23. számaként a nagytarcsai Községi Tanács anyagi hozzájárulásával jelent meg a „Nagytarcsai hímzések" című, 24,5 A/5 ív terjedelmű könyv, amelynek felelős kiadója dr. Asztalos István volt. 1983. augusztus 20-án rendeztük meg Kapicz Margit festőművész időszaki kiállítását. A közönség érdeklődéssel nézte azokat a képeket, amelyek az érdekes hatások elérése céljából tiszta guanche technikával készültek. A tárlatot dr. Losonci Miklós művészettörténész nyitotta meg. Októberben „100 év vállkendői" című időszaki kiállításon mutattuk be múzeumunk legszebb darabjait. Elkészült a kertben egy fáskamra, valamint egy 7x5 m-es helyiség, ahol az önkéntes tűzoltóság kocsi fecskendője mellett egyéb néprajzi tárgyakat és egy cipészműhelyt helyeztünk el. Az év során szórvány leletként mentette meg Sinka Mária Kossuth utcai lakos a Szilas-patak partján a középső rézkorból való idol töredéket, amely Bondár Mária régész kutatásai szerint a „Furchenstich kerámia" kultúrájába sorolható. 1984 augusztusában Onódi Béla szentendrei festőművész olajfestményeiben gyönyörködött a közönség. A kiállítást Polónyi Péter, a gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg. Októberben az újabb időszaki kiállításban a „Nagytarcsai kötények"-et, az iskolában és a helyőrségi klubban „A népvándorlás kora Magyarországon" című vándorkiállításunkat láthatták az érdeklődők. 1985-ben 3 időszaki kiállításunk volt: augusztusban „Díszítőművészet Nagytarcsán", októberben „Gyűjteményünk legszebb darabjai" és novemberben „B. Fekecs Piroska rajztanár festményei" címűek. Az iskolában „A honfoglalás koráról" összeállított vándorkiállításunkat láthatta az ifjúság. 1986 augusztusában „Nagytarcsaiak a községfejlesztésért" című időszaki, az iskolában a „Helyi emlékek a honfoglalás korából" című vándorkiállításunkat mutattuk be. A múzeumban ebben az évben tértünk át a széntüzelésű fűtésről a gáztüzelésre. 1987 augusztusában Karsai Zsigmond péceli festőművész képeiben gyönyörködött a látogató. Októberben „A piacozás és a vásározás emlékei" című időszaki kiállításunk keltett érdeklődést. 1988 augusztusában a békéscsabai Csendes Ferenc festményei tárták fel a Körösök vidékének szépségét. Novemberben „Az 50 éve alakult nagytarcsai népfőiskola emlékei" című időszaki kiállítást rendeztük meg. Gerhardt Zsuzsa riporter a Kossuth Rádióban a Falurádió műsorában beszélgetett a falumúzeum 19. századi néprajzi eszközeiről a múzeumvezetővel. Az év során jelent meg 500-500 példányban két tanulmánykötet a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának kiadásában. Az egyik „Tanulmányok Nagytarcsa múltjából" című, a másik „A nagytarcsai népfőiskola 1938-1988" című. A felelős kiadó: Bihari József megyei múzeumigazgató volt. 1989. augusztus 20-án nyitottuk meg Kunszt Veronika népi iparművész időszaki kiállítását, majd novemberben „Nagytarcsa a török korban" című tárlatot. 1990-ben Szent István napján „30 éves a Falumúzeum" című, októberben „Az állattartás eszközei" című időszaki kiállítást rendeztük. 1991. augusztus 20-án Bobák László festőművésznek az alföldi tanyavilágot ábrázoló olajfestményei, ősszel „Nagytarcsai kötények" című, majd Urbán Józsefné hímzéseinek bemutatója következett az időszaki tárlatokon. Az alkotmány ünnepén helyeztük el a múzeumban Győri Péter polgármester és a Képviselőtestület ajándékát, a község lakossága által elfogadott kék-zöld színű zászlót, amelyre ráhímezték a település címerét. 66