Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

A FERENCZY KAROLY MÚZEUM MEGHÍVJA ÖNT A TÁJ ÉS EMBER SZEMEDIDRÉDI ÉS KÖR1SYÉKÉ1V C. KIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSÁRA 1967. ÁPRILIS НО 3-AN, HETFŰN FEL 12 URAKOR SZENTENDRÉN, A MÚZEUMBAN BEVEZETŐT MOND: HARGITAI KÁROLY, A PEST MEGYEI TANÁCS V. B. MŰVELŐDÉSI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE 17. kép. Az állandó kiállítás meghívója. A kiállítás forgatókönyve már 1965-ben elkészült. Kivitelezését az Országos Kiállításrendező Csoport végezte. A kiállítás megtöltötte a régi épület emeletét. Természettudományi, régészeti, néprajzi anyagot mutatott be. Ezáltal az időszaki kiállítások - így a helyi művészet - bemutatására egyedül a földszinti terem (mai Ferenczy szoba) állt rendelkezésre. Ezért „a megyei Pártbizottság kezdeményezésére, a művészeti anyag fokozott igényű bemutatása érdekében az első rendszeres állandó kiállítás - megnyitása után alig több, mint egy évvel, - 1968. augusztus 20-án bontásra került. Annak régészeti része a földszinti kiállító teremben nyert elhelyezést, míg az emeleten a művészeti kiállítások sorozata nyílhatott meg. Ez a változtatás is bizonyította a múzeum helyiségkérdéseinek sürgős megoldását. A cserével megoldatlan maradt a szerbség történeti, néprajzi anyagának bemutatása is, annak ellenére, hogy a nemzetiségi anyag gyűjtésére és bemutatására a megyei Pártbizottság határozata is felhívja a figyelmet".

64 Adattárunkban szerepel egy statisztika, mely a Ferenczy Károly Múzeum 1961-1966 közötti tevékenységével kapcsolatos mutatókat tartalmazza évenkénti bontásban.

65 Ebből csak részleteket közlök. Az Onódiné igazgatása óta eltelt hat év alatt 46 kiállítás készült. A látogatottság fokozatosan megkétszereződött. 1961-ben 16924 fő volt, 1966. okt. 28ig 34889 fő lett a látogatók száma. Előadást tartott évente 5-8 alkalommal, összesen 39-et. A tárlatvezetések száma (melyeket többnyire a 7 idegen nyelvet beszélő négy teremőr tartott) megsokszorozódott. Míg 1961-ben 14 tárlatvezetés volt, 1965-ben 180, 1966-ban 240-re emelkedett a számuk. Tehát Onódiné vezetése alatt a múzeumban igen eredményes munka folyt. Mindezeket tetőzte volna be az évek munkájával megrendezett, Szentendre történetét bemutató állandó kiállítás, amelyet Onódiné nyugdíjba küldése után lebonttattak. Az éves jelentések szerint Onódiné számos tanulmányt és újságcikket írt, pl. egy kisoroszi hajóácsról és hajóvontatásról, szentendrei népszokásokról stb. Dolgozott a Budapest-környéki délszlávok monográfiáján is. Az általa írt újságcikkek és tanulmányok felkutatása még feladatunk lesz. A PEST MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA MEGALAKULÁSA Az iratokból kitűnik, 1961 végére már nyilvánvalóvá vált, hogy 1962-ben a vidéki múzeumokat a minisztérium leadja a megyéknek. A szakmai felügyelet megmarad, de gazdaságilag megyei irányítás alá fognak tartozni. Az 1962-es év nem volt zökkenőmentes. Az apparátus még nem készült fel a váltásra. Év elején még a minisztériummal és a Múzeumok Gazdasági Igazgatóságával leveleztek, onnan kapták továbbra is az ellátmányokat. De már a megye is kért jelentéseket és gazdasági elszámolásokat is. Végül a Művelődési Minisztérium a Ferenczy Károly Múzeumot tételes átadás-átvétellel 1962. május 30-i hatállyal a Pest Megyei Tanács V. B. hatáskörébe utalta. (18. kép) Az átadás-átvétel mindenre kiterjedt. Idézünk a jegyzőkönyvből: „épületekkel, gyűjteményanyaggal, létszámmal, személyi állománnyal, személyi és dologi hitelekkel, a múzeum ingó vagyonát (álló és fogyóeszközök, készletek) 1962. május 30-i hatállyal átadja a Pest Megyei Tanács hatáskörébe".

66 Egy július 9-én érkezett körlevél viszont arról szól - valószínűleg ez az ország összes múzeumára vonatkozik - most már véglegesen, hogy „A Művelődésügyi Minisztérium kollégiumának határozata értelmében 1962. július hó 1-ével a vidéki múzeumokat a Megyei Tanács V.B. hatáskörébe átadja." Pest megyének sajátos helyzetéből adódóan a főváros egyúttal a megyeszékhelye is, ezért a megyei múzeumok igazgatósága létesítésekor azt Budapesten hozták létre. Egyetlen irodája kezdetben a Pest Megyei Tanács épületében kapott helyet az I. emeleten (Városház u. 5-7.). Egy új adalékra bukkantunk az 1962-es iratokban. Ez az irat arra enged következtetni, hogy már 1962-ben felvetődött annak a kérdésnek a lehetősége, hogy a megyei múzeumok igazgatóságát Szentendrén létesítsék.

67 (19. kép.) Onódi Béláné ugyanis, miután a minisztérium elutasította ez évben az épületbővítést és a személyi fejlesztést is, a város vezetőségéhez fordult, azzal a kéréssel, hogy a múzeum udvari szárnyának bővítését ők is támogassák anyagilag. A városi V.B. meg is tárgyalta az ügyet, s erről Sziráki Ferenc V.B. elnök a következő elhárító értesítést küldte Onódinénak 1962. június 4-én: „A Városi Tanács végrehajtó bizottsága 1962. május 31-én foglalkozott a múzeum bővítésével, azzal elvben egyetért, azonban a folyamatban lévő átszervezés - a múzeumok tanácsi irányítása - miatt érdemben intézkedni nem tud. Ertesü31