Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)
TETTAMANTI SAROLTA (Tragor Ignác Múzeum, Vác) A VÁCI VÁRBAN 1998-BAN FELTÁRT 4. SZ. GÖDÖR A LELŐKÖRÜLMÉNYEK Az 1998. évi műemléki helyreállítást megelőző feltárás során a Ny-i, Dunára néző várfal déli szakasza előtt, az ágyúterasz Duna felé futó falának szöglete és az 5. pillér között, a ferences kolostor DK-i sarka előtt, valamint az épület DNy-i sarka előtt dolgoztunk. (1 .-2. kép) Utóbbi helyszínen középkori falrészletek, omladékrétegek, hasonlókorú temetkezések, gödrök (rézkori, késő középkori és török kori) között, rendkívül és többszörösen bolygatott térségen került elő a 4. sz. objektum. Formája lekerekített sarkú trapéz, hosszanti tengelyének iránya kb. Ny-K, kissé dél felé való eltéréssel, mérete 3x1,5-1,8 m. Foltjának jelentkezési szintje a kolostor-levéltárkapu küszöbkövén felvett (Egyed Endre felmérése, adata) szintezési alapponttól (112,97) 1.19 m-el lejjebb tűnt elő (szintezési adat: 111,78). A gödör jelentkezési szintjén négyszögletes alakzatban élre állított téglák mutatkoznak. Oldala, alja több helyen rózsaszínre égve. Betöltésében és alján több helyen faszénmaradványok, pl. ÉK-i végén és Ny-i sarkánál. Itt egy határozott faszenes csík. (3.- 4. kép) Fölötte, hosszának északi harmada fölött, középkori, melléklet nélküli (csak koporsószögekkel) sírok voltak, a 8. és 10. számúak. (5. kép) Az objektum K-i környezetében tártuk fel az ugyanabban a rétegben és környezetben fekvő, 1-7. számú, hasonló jellegű temetkezéseket, ill. sírrészleteket (templom körüli temetkezések ezek, egyik a másik által utóbb temetéskor megbolygatva). Ezek egyikének (4. sír) fejrészét egy török kori gödör beásása dúlta meg. (6. kép) Kerámián (7. 8. kép) és egyéb leleteken kívül keltezi e gödröt egy XVII. századi hamis réz dénár. Körmöcbányái, 1613-1683 között vert típusok utánzata. Az előlapon kétrészes magyar címer, a hátlapon Mária félholdon, az egyéb részletek elmosódottak, kopottak. (Dinnyés István meghatározása.) Ezek tehát a rétegvizsgálati viszonyai a tárgyalandó 4. sz. objektumnak. A gödröt abba az alsó barna homokba ásták be a sárga homokig, amelyben a várban, de egész Vác városában a kora Árpád-kori leletek és objektumok kerülnek elő. Alján több helyen kis kerek bemélyedések. Kora Árpád-kori lakóház gödrének túl kicsi és a szokásos tetőtartó cölöpök helyei, valamint az ismert egyéb jelenségek (pl. kemence, tűzhely, padka stb.) is hiányoztak. A gödörben szalagfonatos kőtöredékek, korai román oszloptalapzat, vörös mészkő padló (?), sírkő (?) darabok, oszloptöredékek, egyéb kőfaragvány töredékek kerültek elő, amelyeket egy későbbi tanulmány dolgoz majd fel. Találtunk aranyozott bronz verettöredékeket körmeneti keresztről, a tárgyat Somlósi Éva restaurálta, készítésének és helyreállításának menetét ő írja le. Magam az objektum egyéb leleteiről számolok be. A LELETANYAG Edénytöredékek (9. kép) Szürke, kétoldalán simított felületű oldaltöredék. Késő rézkor. Szürkésbarna, barna, szürke, koromfoltos, homokos, részben pelyvával is soványított anyagú, kézi korongon készült fazékoldaldarabok. Díszítés: vonalköteg, hullámvonal, körbefutó bekarcolt egyes vonalak. Kora Árpád-kor. (9. kép 1.) Fehér, szürkésfehér, szürke, koromfoltos, homokos anyagú fazékoldaldarabok. Kézi korongon készült edények, az egyik egy nagyméretű fazék darabja. Körbefutó bekarcolt párhuzamos vonalakkal díszítve. XIII. sz. (9. kép 7, 8.) Világosvörös, homokos anyagú edény pereme, nyaka. A perem fönt lekerekített, alatta, oldalt egy erős borda fut körbe. Késő középkor. (9. kép 2.) Világosszürke belső- és törésfelületű, kívül sötétszürke simított, korongolt korsó, vagy kancsó oldala fülkezdeménnyel. XVI-XVII-XVIII.(?) sz. (9. kép 6.) Sárgásszürke, fekete törésfelületű, apró kavicsos anyagú edényváll töredék. Két apró függőleges vonalkákból álló díszítéssor fut körbe. Késő középkor. (9. kép 4.) Világosvörös homokos anyagú edény feneke kis kerek lyuk részletével. Késő középkor. (9. kép 3.) Belül vörös színű, szürkésfehér törésfelületű, kívül koromfoltos, homokos anyagú töredék. Kályhaszem?. Tál? Késő középkor. (9. kép 5.) A késő középkori, ill. XVI-XVII-XVIII.(?) századra keltezhető cserepek az ásatási megfigyelések szerint valószínűleg később kerültek a gödörbe, a betöltés tetején kerültek elő. Vakolat töredékek Szürkésfehér töredékek, simított felületükön sötétszürke, ill. vörös festés. Középkor. Vastárgyak (10. kép) Villáshegyű vadásznyílhegy. Kis vékony nyéltövissel, ívelten kétfelé kalapált heggyel. Nyél h.: 3 cm, hegyek h.: 3 cm. Honfoglalás-, vagy kora Árpád-kor. (10. kép 3.) 1 297
