Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

létesítés felmerülésének oka, hogy ott él Sashegyi Sándor amatőr régész, aki már hosszabb ideje a helyben feltárt leleteket gyűjti és tárolja. О abban az időben a vármegye tisztviselője. Egy kisebb csoporttal kutatja a magyar őstörténet nyomait a környéken, s az előkerült tárgyakat helyi múzeumban kívánják bemutatni. Az 1940-es évek elején újra folynak a feltárások a szentendrei római tábor területén. Dr. Nagy Tibor régész felvételei megtalálhatóak a múzeum fotógyűjteményében. (1. kép) Mind a pomázi, mind a szentendrei múzeumalapítás azonban ismét halasztást szenvedett. Okának ezúttal a második világháború bekövetkezését tudhatjuk. A háború zűrzavaros idejében Szentendrén a városházi gyűjtemény szétszóródott. Csak a nagyobb méretű római síremlékek maradtak meg.

24 A háború végével, 1946-ban ismét felcsillan a remény. A szentendrei római katonai tábor - Ulcisia Castra - területén álló, Waczek ezredes

25-féle villából ugyanis a család a háború idején külföldre távozott. A ház tehát a város rendelkezése alá került. Adott volt a helyzet, hogy a villához tartozó kertet, régészek által felásatva a romterületet - Aquincumhoz hasonlóan - kellene bemutatni, a környékben előzőleg már előkerült leletekből pedig kiállítást kell rendezni a villában. Az anyag összegyűjtésével, felügyeletével, mint múzeumi referenst Sashegyi Sándort bízták volna meg. Nagy Lajos régész elképzelését a város akkori kultúrát szerető polgármestere, Dezsőfi Ferenc támogatta. A megye támogatásának megszerzésére Nagy Lajos levelet írt 1946. május 13-án a főispánnak.

26 Az épület kiutalásáról azonban másnap a városi földigénylő bizottság döntött, mivel még egy igénylő fellépett. (2. kép.) „A földigénylő bizottság a Waczek-féle villát ez év május hó 14-i ülésén a Magyar Kommunista Párt szentendrei szervezetének juttatta (...) A földigénylő bizottság előtt a villára vonatkozólag két kérelem feküdt el, éspedig a városé (múzeumi célra) és a kommunista párté. A döntés meghozatalánál a bizottságot az az elv vezette, hogy sokkal fontosabb egy élő és működő demokratikus pártnak párthelyiséghez való juttatása, mint egy római múzeum felállítása, mely ma sem nem időszerű, sem arra megfelelő fedezet nincs."

27 Ezzel a múzeum ügye ismét halasztást szenvedett, de nem aludt el. Legközelebb 1950. november 10-én tárgyal a Vb. a múzeumról, s a határozatot jegyzőkönyvben rögzíti. A 167. határozat 8.030 Ft póthitelt szavaz meg. „A városunkban létesítendő múzeum céljára kiszemelt épület átalakítási munkálataira szükséges a póthitel."

28 Jelenleg nem tudjuk még, hogy ez a „kiszemelt épület" ekkor a Waczek villa, vagy már a Marx tér 6. számú, mostani épület volt. Az 1946. és 1950. év közötti időkről és a megalakulás hátteréről a további kutatás még pontosabb adatokat hozhat. 2. kép. A Waczek villa a 20. század elején. Képeslap. A múzeumalapítás ügyének újra felvételét - bár erre konkrét adatunk még nincs - mindenesetre elősegíthette az a tény, hogy 1951. január 27-én kézhez kapta diplomáját egy szentendrei születésű fiatal régész, Soproni Sándor ókortörténész, akinek fő kutatási területe éppen a római kor volt.

29 A múzeum létesítésével azonban a város vezető testülete igazából, úgy, mint 1946-ban, most sem értett egyet. Erről az 1951. január 26-i vb. ülés jegyzőkönyve tanúskodik: „A Marx tér 6. szám alatti volt iskolaépületet korábban kultúrotthon céljára akartuk felhasználni. Folyó év január 18. napján a VKM és a Múzeumok Országos Központja, valamint a Délszlávok Demokratikus Központja képviselőiből bizottság jelent meg a városi tanácsnál, amely bizottság úgy döntött, hogy a jelzett épületet múzeum részére fogják igénybe venni. E döntéssel nem értünk egyet. (...) Álláspontunk az, hogy a szocializmus építése során nem a múlt konzerválása, hanem a szocialista jövő építése a döntő követelmény."

20 A MÚZEUM MEGALAKULÁSA Soproni Sándor (1951-1961-ig) Végül fél évszázados halogatás után mégis, 1951 elején hivatalosan és immár végérvényesen megalakult a szentendrei múzeum. Alapítója és fenntartója a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja volt.

31 A múzeum vezetőjévé 1951. február 15-én a szentendrei születésű Soproni Sándort,

32 az akkor 24 éves, a Budapesti Tudományegyetemen frissen végzett régészt nevezték ki.

33 Meg kellett küzdenie a múzeumszervezés minden nehézségével, valamint az 1950-es évek gazdasági és politikai nyomásával is. Két épületet kapott a múzeum: a Római sánc u. 17. sz. alatti Waczek villát és a Marx tér 6. sz. alatti, főtéri, mai múzeumépületet. Mindkét épület háború utáni, eléggé elhanyagolt állapotban volt. A működéshez mindent egyedül és egyenként kellett előteremtenie, hogy egyáltalán dolgozhasson. 21