Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

gaskarcolt részen kerek, szabályos átfűrás - az eltört tálat valószínűleg ólomkapoccsal akarták újra össze­erősíteni. Ilyen átfúrás a terra sigillaták - és néha a Barbaricumban talált pecsételt edények 217 - esetében többször tapasztalható. Világosszürke, felülete kopott. (VTM U.96.34.1.) Méretek: 8,6 x 4,9 x 0,6-0,7; 5,2 x 3,4 x 0,6. (XXII. t. 5-6.) Lelőhelye: az I. szelvény 1-2. ásó­nyomából és a 8. objektumból. B. 5. 4. Drag. 37 típusú tál oldaltöredékei. Alul, a talpgyűrű feletti részen kettős árkolás fut körül, majd álló stilizált levélcsokrok sorakoznak egymás mellett. Világosszürke, felülete kopott, fényes, szür­ke. (VTM U.96.20.80., 96.28.35., 96.36.1.) Méretek: 3,9 x 2,7 x 0,8-1,0; 8,5 x 4,4 x 0,7-0,9; 4,9 x 4,4 x 0,8-1,0. (XXII. t. 1-3.) Lelőhelye: az I. szelvény keleti és nyu­gati fele és 1. számú leletkoncentráció. A 15. objektumból két edény darabjai kerültek elő: B. 5. 5. Világosszürke, kopott, fényes felületű, Drag. 37 típusú tál oldaltöredéke. A darab felső részén árkok által határolt, fogaskarcolt sáv, alatta legye­zőszerű idomok sora - valószínűleg nagy levelek fel­ső részei. (VTM U.96.33.1.) Mérete: 6,4 x 4,5 x 0,7-0,8. (XXIII. t. 1.) B. 5. 6. Nyers színű, kívül-belül kopott, valaha fényes, narancsszínű bevonatos, Drag. 37 formájú tál oldal­töredéke. Díszítése: árkolások által határolt mezőben sűrűn egymás mellé pecsételt, ívelt idomok, bennük tojástag. A darab érdekessége, hogy hiányzik az ívelt idomok közül a függőleges motívum, mely az esetek nagy részében szerepel az ilyen stílusban díszített darabokon. (VTM U.96.33.2.) Mérete: 7,5 x 3,5 x 0,8. (XXII. t. 4.) B. 5. 7. Nyersszínű, kopott, fakó narancs-piros be­vonatú, megtörő oldalú tál töredéke. A darab felső részén árkolás, alatta keskeny levelek sora. (VTM U.96.21.15.) Mérete: 4,4 x 3,7 x 0,7. (XXIII. t. 4.) Lelő­helye: a 2. számú kerámia-koncentráció. B. 5. 8. Világosszürke, vastag falú, Drag. 37 típusú tál oldaltöredéke. Belül fényes, sötétszürke. Pecsételt levél (?) motívumai csak töredékesen maradtak meg: talán hasonló lehetett a Kat. B. 5. 4. sz. edény díszítéséhez. (VTM U.96.20.10.) Mérete: 3,6 x 2,5 x 0,8. (XXI. t. 9.) Lelőhelye: 1. sz. leletkoncentráció. B. 5.9. Drag. 37 típusú, világosszürke, nagyon kopott felületű tál perem-oldaltöredéke. A perem alatti sima zónában átfúrás - javítás - nyoma: a tál itt tört el újra. A töredék alsó részén alig kivehető pecsételt motí­vum - levél felső része? E felett keskeny, finom fo­gaskarcolt zóna. (VTM U.96.20.78.) Mérete: 6,9 x 4,6 x 0,7. (XXIII. t. 3.) Lelőhelye: mint előző darabé. B. 5.10. Drag. 37 típusú tál perem-oldaltöredéke. Szí­ne világosszürke, felülete kopott, valaha fényes volt. A perem alatt sima zóna, majd két részre osztott fo­gaskarcolt sáv, ez alatt pecsételt motívum kis rész­lete. (VTM U.96.20.4.) Mérete: 6,4 x 5,6 x 1,0-0,7. (XXIII. t. 2.) B. 5. 11. Nagyméretű, Drag. 37 típusú tál oldaltöre­déke. Jól iszapolt anyagú, téglaszín, felülete fényes (kopott) narancsszínű. Felül árkok által határolt, fo­gaskarcolt zóna, alatta pecsételt díszítés: ívelt és füg­gőleges idomok váltakoznak, alattuk nagy, álló levél felső része. A mester az edény díszítését felülről le­felé készítette: a fogaskarcolt zónára az egyik ívelt idom felső részét rápecsételte egy kicsit. A levél felső része pedig a másik ívelt idomot fedi részben. (VTM U.96.36.2.) Mérete: 9 x 8 x 0,7-0,8. (XXII. t. 7.) Lelő­helye: a 36. objektum. A mintegy 50 feltárt objektumban 218 11 pecsételt edény töredékei kerültek elő - ez szokatlanul nagy szám. A leletek jellege: edényformájuk és díszítésük egy­értelműen a Pannoniából való származásra utal. Bár a motívumoknak közvetlen párhuzamait nem ismer­jük, a darabok a pecsételt edények keletpannoniai cso­portjába sorolhatóak. B. 6. Hévízgyörk Hévízgyörkön, a középkori templomban a műemléki helyreállítás előtt régészeti feltárás folyt Tari E. veze­tésével 1985-1986-ban. 219 A feltárás során 26 közép­kori sír került elő a templom körüli temetőből és két szarmata sír - a 14. és a 28. számú - melyeket a temp­lom falai alatt találtak. A sírokon kívül még kora- és középső rézkori, kelta, Árpád-kori és késő középkori cserepek kerültek elő szórványként. 220 A két szarmata sír a 14. sz. női és a 28. sz. férfi leletanyaga alapján a Kr. u. II. sz. utolsó negyedére - a III. sz. elejére keltez­hető. A leletek összetétele eléggé sokrétű: egy részük a germán népekhez fűződő kapcsolatra utal, vannak a római birodalomból, elsősorban Pannoniából szár­mazó tárgyak, a távolsági kereskedelem árui és egye­di darabok is. 221 A 28. sz. férfi sír délkeleti végétől délkeletre (a temp­lomhajó északkeleti sarka közelében) a sírgödör által megkevert beásásból, késő középkori cserepek társa­ságában került elő az alábbi darab: B. 6. 1. Világosszürke, fémes fényű, kopott felületű, nagyméretű, vastag falú, Drag. 37 típusú tál oldaltö­redéke stilizált motívum részletével. (АРМ 88.2.318.) 6,9 x 6,5 x 0,9 cm (VIII. t. 9.) Nagyon hasonló motívumot ismerünk Aquincumból. 222 B. 7. Pécel, 2. lelőhely (= MRT XIII/3., 19/2. lh.) Az МО-ás út leendő nyomvonalának régészeti terep­bejárása során, 2001 áprilisában a Péceltől nyugatra eső területen, a vasúttól és a vele párhuzamosan ha­ladó úttól északra, nagy területen nagyon sok - főleg őskori és szarmata - leletet találtunk a felszínen. 223 214

Next

/
Thumbnails
Contents