Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

4. 1. Drag. 37 típusú tál oldaltöredéke a felső levélkoszorú részletével. Ez alatt patkó alakú idomban lefelé néző, többrészes levélmotívum. A patkó alak bal oldalán függőleges idom - a két motívumot egy bélyegzővel állították elő. A darab színe a törésfelületben világosszürke, bevonata fényes szürke. (MNM leltározatlan) Mérete: 5,4 x 4,3 x 0,7. (I. t. 5.) A Széchenyi u. 106. sz. telken, az emésztő nyugati oldalán, a sírfolttól -120-140 cm mélyen került elő a másik töredék: ezen csak a fogaskarcolás egy részlete látható, pecsételt motívum nincs a darabon, ezért nem vesszük fel katalógusunkba. 5. Budaörs, Kamaraerdő-dűlő (MRT 7., 5/2. Ih.) 2002 tavaszán-nyarán Ottományi K. építkezés előtti megelőző feltárást végzett Budaörsön, a Kamaraerdő-dűlőben. A már ismert lelőhely, a római kori település közelében - más korok leletei mellett - római kori sírok is előkerültek. A mintegy 450 sír a római kor I-IV. századára datálható, a korarómai temetkezésekben előfordulnak pecsételt edények is mellékletként. 5.1. Az 59. sír 2. melléklete egy világosszürke színű, jól iszapolt, rosszul égetett, ép lapos tál. A NL 3

13 típusú tál felülete fényes, sötétszürke bevonatos lehetett, a rossz égetés következtében a felszíne nagyrészt már lepattogzott. Belsejében két koncentrikus kör közt fogaskarcolt koszorú (3 sor fogaskarcolás), ezen belül két, talpával egymás felé forduló, háromszög alakú levéldísz, melyeknek nagy része lepattogzott a tál felületével együtt. (SzFM leltározatlan) Szá: 18,5, Tá: 7,5, m: 3,3, (II. t. 1.) 5. 2. A 63. sír 2. melléklete Drag. 37 (NL 21 típus) típusú, magas talpgyűrűs tál. A darabokból ragasztott edény anyaga és felülete hasonló az előző darabéhoz. Díszítése a külső oldalán: a duzzadt perem alatt sima zóna, majd 3 sor vonalkából álló fogaskarcolt sáv. Pecsételt motívumai: egy bélyegzővel előállított függőleges és ívelt idom, az utóbbiban kerek rozetta. Minden második függőleges taghoz nagy, lefelé néző, ötrészes levél kapcsolódik. A képmezőt alul 2-3 soros fogaskarcolás zárja. (SzFM leltározatlan.) Szá: 18,7, Tá: 7,6, m.: 10,6 (II. t. 3.). A díszítés rendszere és maguk a motívumok eléggé általánosak a pecsételt kerámiánál: a kerek rozetta aquincumi

14 és Aquincum környéki, pl. budakalászi

15

, pátyi

16 és pomázi

17 lelőhelyekről ismert, az ötrészes levélhez hasonló pedig egy Esztergomból

18 származó darabon látható. Az egy pecsétlővel előállított függőleges + ívelt idom pontos párhuzamát nem ismerjük - általában fordított a két motívum sorrendje: az ívelt után következik a másik.

19 5. 3. A 173. sír 2. melléklete kisméretű, ép, NL 11 típusú tálka, melynek anyaga, felülete az előző darabokéhoz hasonló. Belsejében a perem alatt és az aljrészen l-l sekély árkolás fut körül, alul középen erezett, talpas levélpecsét. (SzFM leltározatlan) Szá: 11,6, Tá: 5,1, m.: 4,0. (II. t. 2.) A levéldísz több lelőhelyről ismert, pl. Aquincumból

20 szintén kisméretű, de más típusú tálka aljáról. Ugyaninnen talán egy másik, hiányos levél is ismert, mely valószínűleg azonos az előző és a budaörsi pecsétlővel.

21 A publikáló, Topái J. mindkét aquincumi darabot a Kr. u. II. sz. közepére keltezi. A budaörsi darab pontos formai megfelelőjét is Aquincumból ismerjük,

22 de ott a tál belsejében, a bekarcolt kör közepén egy hosszúkás, háromszögletű, erezett levél van.

23 Ugyanez a levél Cecén,

24 Tokod, Erzsébet aknán

25 és Tác-Margittelepen

26 is felbukkan - minden esetben tál alján belül, Albertfalván

27 és Gorsiumban

28 edény oldalán, kívül is, míg a többi példány esetében tál belsejéből, mintegy mesterjegy helyén áll. Többen ezt a motívumot Resatus-levélként említik,

29 bár a „klasszikus" Resatus-levélnél kisebb és formája is eltér attól: míg a Resatus-levélnél a csúcs két ága között U alakú (lágy),

30 itt V alakú (éles) a köz. 5. 4. A174. sír 2. melléklete szintén pecsételt motívumokkal díszített edény, de formája eltér minden eddig publikált (vagy általam ismert), ugyanilyen technikával díszített edényétől! Edényünk ugyanis nem tál vagy tányér, hanem kis talpon álló, függőleges falú, a szájrész felé kissé szélesedő pohár! A pecsételt díszítés a pohár oldalának alsó 2/3 részén van, a 2 sorban, fekvő helyzetben elhelyezett erezett, talpas levelek alatt és felett l-l kiugró borda határolja a díszített zónát. A pohár anyaga és felülete a már ismertetett darabokéval rokon. (SzFM leltározatlan) Szá.: 8,5, Tá.: 4,4, m.: 10,9. (III. t. 2.) A budaörsi darabon kívül még egy, pecsételéssel díszített poharat ismerünk, mely a Barbaricumból, Aporkáról került elő, valószínűleg szarmata sírból.

31 Az ismertetett poháron levő levélmotívum párhuzama egy ismeretlen lelőhelyű tál töredékein látható.

32 (Elképzelhető, hogy az idézett darab lelőhelye Gorsium.)

33 6. Dunabogdány, Várad (= MRT 7., 8/9. Ih.) A dunabogdányi Helytörténeti Gyűjtemény anyagában, 1987-ben találtam egy pecsételt darabot, mely az adományozó, Antos Károlyné emlékezete szerint a Hosszúföldek nevű határrészen, az őrtorony területéről került elő. Az MRT 7. kötete Országúti-Hosszúföldek (8/6. és 8/13. Ih.) és Dunai Hosszú-földek (8/15. Ih.) néven három régészeti lelőhelyet ismer, de egyikről sem származik római kori anyag. A Topográfia által közölt térképen azonban a Dunai Hosszú-földek határrésszel közvetlenül szomszédos a Várad nevű rész, ahol római tábor és az abba később beleépült őrtorony található (MRT 7., 8/9. Ih.), innen már több pecsételt töredék is előkerült.

34 6.1. Talpgyűrűs tál aljtöredéke. Színe sötétszürke, fe200