Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

kerültek a sírokba az orsógombok, 11 sírból 12 darab. Egyaránt került elő férfi és női sírokból. Az egyetlen urnás sírt leszámítva, csak 2 csontváznál állapítható meg eredeti helyük a halott mellett. A 2. sz. sírban a jobb alkar belső oldalán, a 3. sz. sírban a bal kar mellett találták. Legtöbb a sima, enyhén kettős kónikus (V. 9., VII. 16., XIV. 9., XVII. 3.). Alakra ebbe a csoportba sorolható a 17. sír kicsi példánya, azonban nagyobb agyaggyöngynek is tekinthető (IX. 3.). Jellegzetes példányok a vízszintesen bordázott (IX. 13., X. 12.) és a 17. és 34. sír függőlegesen tagolt, karélyos orsógombjai (IX. 5., XII. 13.). Mindhárom típus sok példánnyal képviselve jól ismert a szkíta kori leletanyagban. A 40. sír orsógombja azonban tölcsérszerű alakjával, nem szokványos profiljával kitűnik a megszokott formák közül, de nem példátlan. (XIV 8.) Párhuzamai a hetényi, a tápiószelei és a Szob-Gregersenkerti temetőből ismertek.

47 A nyáregyházi temető értékelésekor előre kell bocsátani, hogy a temető nem teljes, feltártságának arányát megközelítőleg sem lehet meghatározni. Csak annyit lehet megállapítani, hogy nagy kiterjedésű volt, ismert két széle között kb. 400 m távolság van. Ezen belül is a sírok egyenlőtlen megoszlásáról már a bevezetőben szóltam. A nyáregyházi temető kevert (többféle fektetésű csontvázas, urnás és szórt hamvas) rítusával nem tér el a szkíta kor más temetőitől. Csak ezek arányában van JEGYZETEK 1. Az ásatási munka méretei és tempója miatt, valamint amiatt, hogy a feltáró, leíró (adatrögzítő) munkát nem minden esetben szakember végezte, sokszor ellentmondás van a napló és a sírrajz, vagy a napló és a meglévő tárgyak, vagy a sírrajz és a meglévő tárgyak adatai között. Ilyen esetekben megelégedtem az eltérés, az ellentmondás tényének közlésével és nem vállalkoztam (nem vállalkozhattam) bármelyik forrás prioritásának eldöntésére. 2. Leltári szám: 98.5.1. - 174; 99.1.1 - 4; 2001.1.1. - 22. 3. A sírleírások során használt rövidítések: M = mélység, H = hosszúság, Sz = szélesség, Ma: magasság, V = vastagság, A = átmérő, Pá = peremátmérő, Fá = fenékátmérő. 4. Azoknál a síroknál, ahol a halott tájolása ismert, azt aláhúzással jelölöm. A többi esetben a megjelölt irány a sírtengely tájolását jelenti. 5. Hzs = a zsugorított váz hossza a sírban, a koponyatetőtől a sarokcsontig mérve. 6. A sírgödör ÉK-i sarkában álló, 25 cm átmérőjű tálat éjszaka ellopták. 7. A leletanyag leltározása, feldolgozása során vált valószínűvé, hogy a 45. sz. gödör valójában sír lehetett. Az ásatási napló semmit nem ír csontokról vagy hamvakról, rajz nem készült az objektumról. jelentős különbség, mert - mint már hangsúlyoztam - sehol máshol nem ilyen magas a csontvázas sírok aránya. Ez arra enged következtetni, hogy a temetőt létrehozó közösségben nagyobb arányban voltak az újonnan bevándorlók vagy azok közvetlen leszármazottai. E mellett szól az is, hogy két sírban olyan fektetéssel (háton fekvő törzs, szorosan zsugorított lábak) helyezték el a halottat, amit a preszkíta kori hagyományokra lehet visszavezetni. Ezzel szemben a leletanyagból kicsit más következtetésre lehet jutni. Újra hangsúlyozom, hogy a sírok nagy része bolygatott volt! Nincsen olyan jellegzetes tárgy, ami a hazai szkíta kort megelőző, preszkíta (Kr. e. 7. sz., Mezőcsáti kultúra), vagy az azt követő középső/késő vaskori (Kr. e. 4. sz., kelta) leletanyaghoz köthető. Ugyanakkor több tárgytípus (arany fülbevaló, bronz hajkarika, vaskés, üveg- és pasztagyöngyök, nyílhegy) és edényforma, a korongolt technika megjelenése csak erre a korszakra jellemző. Amint fentebb láttuk, háromélű bronz nyílhegyek is megerősítenek abban, hogy a temető használatának idejét a Kr.e. 6/5. sz. fordulójára, az 5. századra határozhassam meg. A nyáregyházi temető tehát mind rítusát, mind leletanyagát tekintve szervesen illeszkedik az eddig ismert alföldi szkíta kori temetők sorába. A temetőt létrehozó népesség összetétele, gazdasági helyzete, társadalmi tagozódása sem tér el az eddig megismertektől. 8. SZABÓ János Győző, 1969. 104. 9. Ismét hangsúlyozom, hogy csak egy metszetről van adatunk! 10. Ellentétben azzal, hogy pl. Szabó János Győző a hevesi temető elemzésénél az urnás rítust a férfi, a csontvázasat a női halottakhoz társítja, 1-2 kivétel megléte mellett. SZABÓ János Győző, 1969. 82. 11. DUSEK, Mikulás, 1966.15, 64, 9. á. 12. DUSEK, Mikulás, 1966.17,14-15. á. 13. JUHÁSZ Irén, T., 1976. 251, HELLEBRANDT Magdolna, 1988.109, SZABÓ János Győző, 1969. 61, PÁRDUCZ, Mihály, 1966. LXX. 14. 14. SZABÓ János Győző, 1969. 75,18. á. 15. Törökszentmiklós-Surján 31. sír - CSALOG Zsolt - KISFALUDI Júlia, 1985. 7. kép 3.; Szentes-Vekerzug 86. sír - PÁRDUCZ, Mihály, 1954.29. á. 1; Kesznyéten-Szérűskert 21. sír - HELLEBRANDT Magdolna, 1988. 3. kép. 16. PÁRDUCZ, Mihály, 1966. 9-12. kép 17. GALÁNTHA Márta, 1981. 45-46, 3. kép, 18. JUHÁSZ Irén, T, 1976. 249., PÁRDUCZ, Mihály, 1943. 56. 19. PÁRDUCZ, Mihály, 1969. 229. 20. SZABÓ János Győző, 1969. 64. 21. HELLEBRANDT Magdolna, 1988. 118., PÁRDUCZ, Mihály, 1954. 48-49., JUHÁSZ Irén, T., 1976. 231, 242., PÁRDUCZ, Mihály, 1943. 56., PÁRDUCZ, Mihály, 178