Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

Szürke finoman iszapolt, úgynevezett bennszülött kerámia, temetőnkben viszonylag kevés van. Tálak: - Alávágott peremű tál - kelta edény típus,

37 - legtöbbet Fejér megyében és Budapesten találtak. Bónis Taf.XXIII.6.: S.34/2., S.36/3., S.51/3., S.61/4., S.69/11-12., S.117/2,. S.Sz/74., S.Sz/89-91. és S.Sz/118. - Félgömb alakú tál: Fejér és Sopron megyében gyakori típus: Bónis Taf.XXII.7.: S.31/4. és S.120/3. alján belül rovátkakoszorúval. S. 120/4 és S.Sz/54. - alján pecsételt levélminta. - Kihajló peremű tál - századokig élő típus, elég sokat ismerünk Fejér megyéből - Bónis Taf.XXI.39

.: S.25/2., S.36/4., S.77/2., S.86/2., S.88/3-4. és S.155/1. Erősen kelta jellegűek: S.131/1., S.147/8., S.152/2., S.Sz/34. és S.Sz/67. - Duzzadt peremű tálka: Bónis Taf.XXI.48

.: S.9/1., S.95/3-3a. és S.146/6. Alján rovátkakoszorúval: S.10/1. - Kihajló, belül hornyolt peremmel: S.ll/1., alján rovátkakoszorú és S.13/4. - Vízszintes peremmel: Bónis Taf.XXI.43

.: S.134/1. és pecsételt mintával: S.30/3. és S.65/2. - Galléros permmel: Bónis Taf.XXI.41-hez hasonló: S.76/2.,S.71/3. és S.134/1. - Pátkai típusú: Bónis Taf.XXI.29

.: S.117/10. - alján pecsét. Virágkora a II. század.

38 Valamennyi rajnai, dunai provinciában, sőt még Dáciában is kedvelt forma.

39 - Mély tál: hasonló Bónis Taf.XXIII.5., de oldala rézsútosabb: S.78/1. - Talpas tál: analógia nélkül: S.82/11. Poharak: - Hordó alakú: Bónis Taf.XIV. 12-höz hasonló: S.10/3. Bikónikus testű: Bónis Taf.

XVIII.44-hez hasonló, de alja profilált: S.30/1. Valószínűleg ilyen lehetett a S.Sz/75. - Lefelé szűkülő aljú: Bónis Taf.XVIII.36-hoz hasonló, de alja nem profilált: S.65/3. és S.147/1., de ez tojásdad testű és alja is profilált. Bónis Taf.XVIII.10hez hasonló: S.153/3. Váza alakú urnák, kihajló peremmel: Bónis Taf.IX.1-2: S.14/1., S.36/1., S.61/3., S.62/1., S.107/la., S.148/10., S.Sz/10., S.Sz/99-100. és S.Sz/119. Pecsételt tálak kérdésére részleteiben nem térünk ki.

40 Tény, hogy az I. századi és a II. század elejei temetők anyagában Dél-és Nyugat-Pannoniában, valamint Aquincumban mindenhol megtaláljuk a pecsételt tálakat. Kelet-Pannoniában a II. század közepén terjed el nagyobb mértékben, mint azt a Fejér megyei tumulusok mutatják. F. Petres É. veti fel azt a gondolatot,

41 hogy a lapos tálkák - mint a S.30/3. és S.65/2. - inkább a korai formát képviselik. Egyszerűbb motívumkincsük alapján korban megelőzik Resatus működését. Mint látjuk, azonban Solymáron is együtt fordulnak elő a mély tálakkal, a Drag. 37. típussal: S.8/1., S.83/3., S.90/2., S.125/4. - narancsfestéssel; félgömb alakú: S.106/2. és pátkai típusú: S.117/1. A Tác - margittelepi anyagban gazdagabban díszítettek a tálak és kidolgozottabbak a motívumok, mint temetőnk darabjainál. Hogy ez más műhelyt vagy korszakot jelent-e, azt további kutatásnak kell eldöntenie. Valószínűbb azonban, hogy más műhelyről van szó, mert a S.30/3. stilizált levélmotívumát ugyanilyen tálon, de kettőzve: két levél közt szögletes mintával egy margittelepi darabon is viszontláthatjuk.

42 Itt említjük meg a S.71/2-es „csésze-tál"-unkat, melynek anyaga ugyanaz a finoman iszapolt szürke agyag, mint a pecsételt tálaké, de típusára analógiát nem találtunk. Szürke, szemcsés kerámia típusai általában megegyeznek Bónis formatábláival, de Solymáron csaknem valamennyit finoman barázdált sáv díszíti a nyakon vagy a vállon. „Hullámos falú" urna: Bónis Taf.IV.4., de peremképzése: Bónis Taf.IV2.: S.5/4., S.79/3., S.107/1., S.132/1. Sima falú urna, szív alakú peremmel: Bónis Taf.IV.2.: S.5/3., S.25/5., S.26/1., S.29/1-2., S.35/1., S.51/1., S.84/1., S.87/2., S.89/5., S.117/13., S.126/1., S.141/1.,S.146/1., S.147/1. - Háromszögű peremmel: Bónis Taf.VII.4.: S.117/6. - Ferdén álló, gömbölyített peremmel: Bónis Taf.1.910. variánsa: S.28/1., S.62/1., S.83/8. és S.118/1. ezek karcsúbbak és felületük nem fésűs díszű. Bónis Taf.

II.6. egyenes peremmel: S.23/1 és S.83/8. ezek is karcsúbbak és nem fésűs felületűek. Függőleges falú tálak, szögletes vagy gömbölyű vállal, szív alakú peremképzéssel, az I—

II. század folyamán általánosan használt edények. Virágkora: Traianus - Hadrianus idejére esik.

43 Nagy mennyiségben találjuk minden lelőhelyen: - Szögletes vállú: Bónis Taf.XXII.13

.: S.5/8., S.17/1., S.21/1., S.23/3., S.24/3., S.25/3., S.34/1., S.35/2., S.38/3., S.41/2., S.42/2-3., S.69/6., S.87/1., S.89/1. és 7., S.95/6., S.97/2., S.98/1., S.103/1., S.106/1., S.117/10. Bónis Taf.XXIII.7. elszűkülő aljú: S.93/2., de nem szűrőedény. - Gömbölyű vállú: S.5/1. és S.147/2. - Háromlábú tál: Bónis Taf.XXIV.10

.: S.132/3. Pohár: Bónis Taf.XVII.4.: S.31/7. és S.125/3., ez utóbbi zömökebb, a vállán ujjbenyomás és vagdalás díszíti. Kézzel formált urnák, poharak anyagát és formáit tekintve nem az úgynevezett pátkai típusú fazekakkal találkozunk itt, hanem azoknál vastagabb falú, durvább formájú edényekkel. A Barbarikumból ismertetett hasonló edényeket Párducz M., melyeket quad hagyatéknak vél.

44 Ismert a limes-menti táborok canabaejából és az eddig feltárt bennszülött telepek és 159