Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

be. Reméljük, hogy a minisztérium által bevezetett új nyilvántartási rendszer és a minden múzeumnak ingyen adott számítógépes szoftver használható megoldást jelent a sok éve vajúdó problémára. 2. TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG SAJÁT KIADVÁNYOK A múzeum intenzív kiadványozási tevékenységet folytat. A részben önkormányzati finanszírozásból, részben pályázati pénzből megvalósított kiadványok mindegyike kötődik a múzeumi gyűjteményhez, közvetlenül vagy áttételesen annak tudományos feldolgozását jelenti. Fontosnak tartjuk, hogy a kiállításokat katalógusok kísérjék, hiszen ezek a maradandó részei a programnak, s arra is törekszünk, hogy már a kiállítás megnyitására megjelenjen a katalógus, bár ez nem általános más múzeumoknál. Külső kutatók művének kiadására is vállalkozik a múzeum, ha az a helytörténet valamely témakörét dolgozza fel, és kapcsolódik a múzeumi anyag tudományos feldolgozásához, vagy annak segítségére van. Az 1998-ban kiadott, különböző iskolák tanárai által írt Helytörténeti olvasókönyvet a történelem oktatásához használják az iskolák, és nemcsak a gödöllői, de a környékből bejáró diákokat is megismerteti Gödöllő városával. 1999-ben jelent meg Sepetán Róbert: 2956 Gödöllőn című könyve, Györe Zoltán: Gödöllő lakosságának leszármazási rendje a kezdetektől 1906-ig című nagyszabású munkáját pedig CD-lemezen adta ki a múzeum 2002-ben. A következő négy év folyamán a múzeum legfontosabb feladatának tartja egy Gödöllő monográfia megjelentetését. 1977-ben jelent meg utoljára a város történetét feldolgozó munka (szerkesztette: Dékán Antal), amelyik alapos és jelentős kutatásokon alapuló könyv, de nem igazán tudományos apparátussal íródott és szemlélete nem nélkülözi a szocializmus ideológiáját, egyoldalú szemléletét. A környező településekről sorra jelentek meg monográfiák különösen a millennium évében (Aszód, Dány, Veresegyház, Vácszentlászló), s elkezdődött a Pest megye monográfia írása is. Úgy véljük, itt az ideje, hogy Gödöllőről is egy korszerű monográfia jelenjen meg. A múzeum 2003-ban elindította az ezzel kapcsolatos munkát, mely összesen négy évet vesz igénybe. Az intézmény kiadja, szervezi, szerkeszti, koordinálja, egy-egy fejezetét a múzeum szakmuzeológusai írják, de természetesen sok külső szakembert is szeretnénk bevonni a kétkötetesre és hetven ívesre tervezett kiadványba. Ezen kívül amatőr helytörténészek, diákok segítségére is számítunk krónikaíró pályázat formájában (intézménytörténetek, művelődési központ, könyvtár stb., egyesületek listája). A monográfia nagy előrelépést jelentene a múzeumi gyűjtemény tudományos feldolgozása területén is. Szeretnénk folytatni a Gödöllői Múzeumi Füzeteksorozatot. Nemrég került a múzeum tulajdonába dr. Berente István Gödöllő történetét feldolgozó művének eredeti és teljes kézirata, amelyet feltétlenül szeretnénk könyv alakban megjelentetni. Továbbá egy iskolatörténeti és Gödöllő irodalmi hagyományait feldolgozó tanulmány kiadását is tervezzük, úgy is, mint a Gödöllő monográfiát előkészítő, segítő dolgozatokat. Több kiadvány megjelentetése lenne szükséges a következő periódusban a gödöllői művésztelep témakörében: Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár írásai, tanulmányai, cikkei, Nagy Sándor könyve a művésztelepről, aminek a kézirata Cambridge-ben leánya hagyatékában került elő. Egy OTKA-pályázat keretében és támogatásával a Gödöllői Városi Múzeum munkatársai összegyűjtötték a gödöllői művészek levelezését, ami nemcsak a művésztelep mindennapi életéről, a résztvevő művészek személyiségéről, egymáshoz való viszonyáról, műveik keletkezési körülményeiről árul el sokat, hanem jelentős kordokumentum is, ezt ugyancsak fontosnak tartjuk könyv formájában megjelentetni. Jelentős és eddig elhanyagolt kutatási témának tartjuk a gödöllői művésztelep utóéletét. A két világháború közötti időszakban Nagy Sándor és Kriesch Laura működtette a szövőműhelyt, Nagy Sándor aktívan részt vett a közéletben (zászlót tervezett a cserkészeknek, az ipartestületnek, színes üvegablakot és miseruhát a premontrei gimnáziumnak, a Járási Közművelődési Egyesület elnöke volt stb.), s időközben működött itt egy fiatalabb nemzedék, akik a művésztelep szellemi örökösének tekintették magukat (a Remsey Jenő és Dettári György vezette Művészeti Egyesület), s akiknek a tevékenységéről alig tudunk valamit. Mivel a kastélymúzeum lényegében egy kiállítóhely és nem komplex múzeumi tevékenységet végző, gyűjteménnyel rendelkező intézmény, és mivel a kastély és a város története szétválaszthatatlanul öszszeszövődött, ezért a kastéllyal kapcsolatos témák kutatása, feldolgozása változatlanul a Gödöllői Városi Múzeum feladata. Szinte az alapítással egy időben került a Városi Múzeumba az a több doboznyi levéltári anyag, melyet herceg Grassalkovich Antal utolsó ügyvédjének, uradalmi ügyészének, Bartal Jánosnak a leszármazottja ajándékozott a múzeumnak. A második világháború alatt a kastély padlásáról mentette meg ezeket a rendkívül értékes iratokat, melyek fontos információkat hordoznak az uradalom gazdálkodásáról. Sajnos hozzá nem értő, lelkes amatőrök próbáltak megbirkózni a feldolgozás munkájával, múzeumi értékrend szerint szétszedve és csoportosítva a levéltári anyagokat. Szerencsére az iratok szokatlanul nagy mennyisége kifogott a segíteni akaró, nyugdíjas rendezőkön, így a munka abbamaradt. A közelmúltban sikerült találnunk egy levéltárost, aki szakszerűen feldolgozta és a levéltári elvek alapján rendezte az iratokat. Munkája elvégzéséhez pályázat útján nyertünk pénzt. Az elkészített jegyzék és levéltár-ismertető bekerült a Pest Megyei Levéltárba is, így az adott témával foglal138