Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

G. MERVA MARIA (Gödöllői Városi Múzeum) A 25 ÉVES GÖDÖLLŐI VÁROSI MÚZEUM Gödöllő történetét mindenkori földesurai írták. Nyitottságának, befogadóképességének köszönhette megmaradását és fejlődését. Grassalkovich korában a német és szlovák mesteremberek, az uradalmi tisztviselők, a Sinák idején a zsidó kereskedők, a királyi korszakban a nyaraló polgárok és az idetelepedő művészek, Trianon után az erdélyi, a második világháború után a felvidéki menekült értelmiségiek gazdagították a települést. Gödöllő ma is nyitott a gazdasági és kulturális értékek iránt. A rendszerváltozás óta számos jelentős külföldi cég telepedett itt le, és ezek lehetővé teszik, hogy kulturális fejlesztésekre is áldozzon a város. A negyedszázados múltra visszatekintő Gödöllői Városi Múzeum megújult a közelmúltban azzal, hogy a város fölújította a múzeumnak otthont adó műemlék épületet, a több mint 300 éves Hamvay-kúriát, melynek következtében az intézmény területe a két és félszeresére nőtt. A jelentős történelmi múlttal rendelkező és napjainkban lendületesen fejlődő városhoz méltó, a legkorszerűbb követelményeknek is megfelelő, kulturális intézménnyel gazdagodott Gödöllő. A millennium évében, 2000. március 15-én öt állandó kiállítással nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a megújult múzeum, és a következő évben elnyerte a legrangosabb szakmai kitüntetést, „Az év múzeuma 2000" díjat. A múzeum Gödöllő egyik fontos kulturális intézménye, fejlesztése várospolitikai érdek, hiszen a múzeumi gyűjteménnyel saját kulturális és politikai erejét bizonyítja a város. Bár a Gödöllői Városi Múzeum nem tartozik a megyei múzeumi szervezethez, örvendetes megújulása és szakmai elismerése a Pest megyei múzeumügynek is fontos eseménye. A 25 éves évforduló és a megújulás jó alkalom a számvetésre. A múzeum látogatottsága is ekkor érte el csúcspontját, a 25 ezer látogatószám kiemelkedően jónak számít a tájmúzeumi kategóriában. A Gödöllői Városi Múzeumban tehát elkezdődött a múzeumi modernizáció, a feltételek nagy része megteremtődött a korszerű változáshoz, sok múzeumnál jobb feltételekkel indulhatunk, hogy szembenézzünk a modern kor kihívásaival. I. AZ EPULET Érdemes az épülettel részletesebben foglalkozni, hisz története és a múzeum históriája magában foglalja szinte a teljes helytörténetet. Az épület hajdani funkciói, a különböző átalakítások nyomot hagytak a falakon, az alaprajzon, a terek elrendezésén, ezek olyan tényezők, amelyekkel a mai használóknak is számolniuk kell. Ha az ember gondoskodással és szeretettel fordul az épület felé, akkor valóságos üzeneteket is képes küldeni az évszázadok mélyéről. Az 1998-1999-es fölújítás során például sokáig tartotta magát az a terv, hogy a mai múzeumi bolt helyisége videotéka marad, és a mozival közösen kell majd használnia a múzeumnak. Hiába érveltek hosszan a muzeológusok, hogy az a gyönyörű kolostorboltozatos helyiség mind építészeti, mind művészettörténeti szempontból a múzeumhoz tartozik, kilátástalannak tűnt a küzdelem. S akkor mi történt? Az építők és a műemlékes szakGödöllő város pelikános címere. Fotó: Kresz Albert Kiállítás megnyitó a múzeumban 2000 augusztusában. Fotó: Kerényiné Bakonyi Eszter 119