Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

templomra merőlegesen kelet-nyugati irányban helyezkedett el, „a napnyugoti része erős kő oszlopokkal volt meg támogattatva. Nevekedvén pedig a Helység a déli oldalához ragasztatott egy porticus vagy Czinterem a Gyálai elhagyatott Templomnak köveiből ... végén volt egy torony ragasztva kőfallal, mellynek fedele 1751-ben nyittatott meg azután ... 1759-ben felly ebb emeltetett." 1621-ből származó aranyozott ezüst úrvacsora poharat őriznek a templomban. Káldy-Nagy 1971.129. sz. falu: Makádon 1546-ban Bertalan papot említik név szerint. Káldy-Nagy 1985. 418-419. 361. sz. falu. A 16. században lakott hely. Pesty 1984/a. 227.: Az 1864-65-ből származó helynévi gyűjtésben említik Makádnál: „Hol a' falu és annak temploma fekszik, csekély mélységre a' templom körül mindenütt embercsontok találtatnak, a' mi már ker. temetkezésre mutat... midőn 1803-ban a 'régi kisszerű templom elbontatott, belől a falakon sokféle színre festett görög szentek életnagyságú képeik, az utóbbi fejér meszelésektől elválva egész nagyságokban megláttattak, a ' mint azt még néhány 70-80 éves élő öregek, - kik a templom körül dolgoztak nyilván bizonyítják. " MÁRIANOSZTRA - R. K. TEMPLOM, PÁLOS KOLOSTORTEMPLOM, 17/3. LH. a. Nosztre b. Szűz Mária с 1262*, 1352**, *** d. gótikus Méret: szentély h: 14,8 m, sz: 7 m. Tájolás: *ÉK-DNy 66° írod.: Pest megye I. 1958. 478-482.: Bár a 17. század végén nagy mennyiségben hordták el a köveket, a középkori kolostor, ha romosán is, de még látható volt, egyes részeit ekkor lakható állapotba hozták. 1717-től rendbe tették a templom eredeti szentélyét. Az ezt követő években újjáépítették a hajót, és elkezdték a kéttornyos homlokzat kialakítását. 1722-ben a kolostor túlnyomórészt középkori kerítőfalát is rendbehozták. 1729-ben szentelték fel. 1786-ig, a pálos rend feloszlatásáig működött. Káldy-Nagy 1985. 459.402. sz. birtok. A 16. században puszta. 1262*: Györffy 1987/b. 223. MRT 9. kötet 1993. 182-185.: 1262-ben Nostre-i Jakabot említik. „A Szűz Mária tiszteletére szentelt nosztrei pálos kolostort I. Lajos király alapította 1352-ben.... A középkori együttesből ma már csak a templom szentélye áll, ennek újjáépítésekor megtartották az eredeti gótikus formát, visszahelyezték az oszlopfejezeteket és boltozati bordákat.... A nyolcszög három oldalával záródó, külső oldalán támpilléres, három boltszakaszos, keresztboltozatos szentély csaknem 15 m hosszú és 7 m széles. A déli falban 3, a sokszögű zárófalban 1 két részre osztott, körács nélküli csúcsíves ablak látható. " A szentély körtetag profilú bordákkal osztott keresztboltozattal fedett. 1694-ben a kolostort még ötszögű kerítőfal övezte, amelyből a D-i oldalon két félköríves bástya és egy szögletes kaputorony ugrott ki. (62. kép) Miklós 1997. 21.:

95 Az épületegyüttes a a Damásdi-patakba észak felől folyó kis patak két ága között, meredeken kiemelkedő domb tetején állt. A kolostorban jelenleg börtön működik, így nem lehetséges a kutatás. 89