Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

1238*: Györffy 1987/a. 435-436.: 1321-ben „eccl-m lapideam in loco ... capelle construere". A peregi földön Imre mester már korábban kápolnát épített, majd helyébe kőtemplomot emelt. Györffy úgy értelmezi a forrást, hogy Imre mester már felépítette a kőtemplomot, amikor ez ellen 1321-ben tiltakozott Miklós ispán. 3akács olvasatában 1321-ben Imrét megakadályozták, hogy a kápolna helyébe kőtemplomot építsen. 1329ben bizonyosan állt a templom, mert Imre mester peregi földjét elhatárolták a tőle északra eső Szántó falutól, s megjegyzik, hogy a határtól út vezet a Szent Imre egyház felé. Papja 1332-ben 7 garas pápai tizedet fizetett. Csupán Chobot említi, hogy a korábbi templom fából volt, ezt sem Bakács, sem Györffy nem idézi, mivel ez az eredeti (Zichy okmánytár I. 200-201.) oklevélben sem szerepel. Csupán feltételezés, hogy a kőtemplom felépítése előtt valószínűleg más anyagból készült a korábbi templom. KlSKUNLACHÁZA - SZENTIVÁN a. Szentiván(szerki) b. Keresztelő Szent János с 1284**, *** írod.: Györffy 1987/a. 440.: „Szerk, vagy legalább is egy része, Keresztelő Sz. Jánosnak szentelt templomáról Szentiván(-szerke) nevet kapott. 1284-ben a Szerkiek Szentivánszerke negyed részét, valamint Poch, Küskeszerke és Old föld 1/6 részét, melyet V. István adományából bírtak, 8 M-ért eladták... A település eredeti magja a Csepeli Duna-ág bal partján levő Szerk (ma Szűrük puszta) lehetett, ennek K-i vége, a Keresztelő Sz. János-templom melletti része kapta a Szentivánszerke nevet, míg végül ez vált a XIV. századi település, Szentivány magjává. " Káldy-Nagy 1985. 566-567. 522. sz. falu. 1559 és 1590 között lakott hely. Bakács 1982. 974. reg.: 1383-ban Szentivánszerke, és 1157. reg.: 1402-ben Szentivány házaként említik oklevélben. Mező 1996. 95.: 1315-ben Szentivánként, 1374-ben Szentivánszerkeként, 1395-ben Szentiványházaként, 1410-ben ismét Szentivánként említik. KISNÉMEDI - TEMETŐ, 13/7. LH. a. Niveg, Nemeg b. Mindenszentek? с 1219*?, 1325*, 1332** d. 13-14. század Méret: h: kb. 17 m, sz: 6,5 m. Tájolás: n. a. írod.: Chobot 1915. 130-131.: „A Rátold nemzetség ősi birtoka, melyet Rátóti László 1325-ben az Akos-nembeli Micsknek kénytelen átengedni.... Lakosai a török időkben kálvinistákká lettek, 1605-ben saját prédikátoruk volt és a katholikus templomot használták. ' Pongrácz püspök Informatioja Felsőnémedinek, Dwornikovich püspök Jelentése Németkének nevezi. Ekkor templomában már katholikus plébános szolgált.... Temploma a török hódoltság előtti időkben épült, 1709-ben a váczi káptalan, mint földesúr renováltatta. Mindenszentek tiszteletére van ajánlva. " Genthon 1951. 342.: „R. k. templom, épült a XV. században. " 83