Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

/ CEGLÉD - MADARÁSZHALOM II. - KIS-VARJAS DOMB? írod.: Hídvégi 1984. 110-111. és Tari 1995. 130-131.: Útépítés során 1969-ben téglaalapozású templom maradványa került elő, valamint faragott kapubéllet (?) oszlopokkal. A teljes lelőhelyet a megmentésére tett kísérletek ellenére másnap eldózerolták. CEGLÉD - MÁTÉ VÖLGY d. Árpád-kor írod.: Benkő 1982. 74-75. és Hídvégi 1984. 122-123.: E század elején a tulajdonos kiásta a köveket, mert akadályozta a földművelésben. A földtulajdonos Bíró Mihály elmondása szerint „Kerek templom volt, hozzá egy kisebb kerek rész is. Ott több embercsontvázra akadtunk. Nem bontottuk el az egész alapot, csak annyit, amennyi közel van a föld színéhez. Lett vagy három kocsival. Az alját otthagytuk, földet hánytunk rá. Találtam egy kerek rézpénzt, mintha török írás lett volna rajta.... Találtunk egy kis kőkezet is, vagy tizenöt centi volt, meg egy olyan téglát, amelyiken valami írás látszott... ezek mind elkallódtak. " Tari 1995. 126. Utoljára 1993-ban próbáltam Hídvégi Lajos társaságában terepbejárással rögzíteni a körtemplom helyét, de a közeli szennyvíztelep építése miatt olyan mértékben megváltozott a környezet, hogy már csak egy feltételezett helyet sikerült beazonosítanunk. A templom alapozása valószínűleg teljesen elpusztult. CEGLÉD - NYÚLFÜLEHALOM a. ?, Töröttegyház b. ?, majd Szent László c. 1368**, *** d. Árpád-kor Méret: A hajó és a szentély együttes külső hossza 9,6 m. A hajó belméret 4,4 x 3,8 m. A szentélybelső 2,4 m széles és 1,8 m hosszú. Tájolás: ÉK-DNy 70° írod.: Bártfai Szabó 1938. 394. reg.: Első okleveles említését az 1368-as ceglédi határjáró oklevélben lelhetjük föl. A Cegléd mezővárost is magába foglaló birtok határának bejárásakor az északi oldalon négy romos kőegyházat: Cseke falu Boldogságos Szűz templomát, Szent Demeter mártír templomát, Székegyház és Külsőhegyes templomát, valamint a keleti oldalon a Szentlászlóhalmot említették meg és vették fel határpontként a jegyzőkönyvbe. Az oklevelekből kirajzolódó topográfiai kép alapján valószínűsíthető a nyúlfülehalmi régészeti lelőhely azonossága a Szentlászlóhalommal. Feltételezhető, hogy a Szentlászló-halmot nevezték ugyanakkor a templom pusztulása után a 15. században Töröttegyház-nak. A két név említése nem fordult elő egyidőben. A templom védőszentjét valószínűleg megváltoztatták az Árpád-korban. A régészeti adatok alapján

66 valószínűsíthető, hogy a 12. század elején már állt az egyházi épület. Azonban Szent László patrónusként csak szentté avatása (1192) után, azaz a 12. század vége-13. 12. század eleji pénzek kerültek elő több sírból, melyek sírföldjében a templomépítésből származó habarcs- és kőtörmeléket is találtunk. 50