Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

képest. A régészeti ásatáson talált templom azonos az 1368. évi ceglédi határjáró oklevélben említett Cseke falu Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt romos templomával. (35. kép) Györffy 1998. 513-514.: Bár a szerző nem foglal állást konkrétan abban a kérdésben, hogy mi az összefüggés Cseke, Kata ill. Csekekáta között. Mégis az 1219-ből származó oklevelet, melyben a körűi apát lopással vádolt csekei, feltehetően idevaló embereket, megemlíti Györffy Cseke falunál, mint legkorábbi említését. Ezt azonosnak véli a Birincseki lelőhellyel, mert később ugyanitt említi meg az 1368-as, fentebb idézett határjáró oklevelet. A mai Nagykátára vonatkozó összegyűjtött oklevelek között (526-527. old.) azonban nem hozza ezt a Csekére vonatkozó 1219. évit.

62 CEGLÉD - FEKETEHALOM? c. 1455* d. Árpád-kor? írod.: Bártfai Szabó 1938. 821. reg.: 1455. december 9. oklevélben vizsgálják az óbudai apácák panaszát, akik határuk megjaratásakor vették észre, hogy a Besenyő és Törött-egyház közti Feketehalomnál a Nyársapátiak elcsatoltak egy 50 holdnyi birtokrészt. Hídvégi 1984. 77-78.: A húszas években állítólag a ceglédi múzeum akkori vezetője, Pavetits Manó Árpád-kori templomot és temetőt tárt itt fel. 3 CEGLÉD - KÁPOLNAHEGY d. Árpád-kor? írod.: Hídvégi 1984. 103.: Árpád-kori temetőjét és templomának alapfalait 1940-ben tárta fel a földtulajdonos. Ekkor téglasírokat és téglatörmeléket, alapfalakat találtak a dombon. Tari 1995. 126-127.: Régészeti kutatással próbáltam tisztázni a korábbi adatokat 1990ben. A templom és temető nyoma azonban teljes mértékben megsemmisült, már semmit nem találtunk. CEGLÉD - KOSSUTH TÉR, R. K. TEMPLOM a. Cegléd b. Szent Anna?, Szentkereszt с 1272-90*, 1332**?, 1471*** d. Árpád-kor?-14/15. század Méret: valószínűleg a templom külső: 19 öl x 4,5 öl (=36 x 8,5 m). Tájolás: *ÉK-DNY36° írod.: Chobot 1915. 303.: „Szent Anna tiszteletére ajánlott kápolnáját állítólag V. István neje, Erzsébet királyné emeltette 1270. körül. ... Ugyancsak Erzsébet királyné, Nagy Lajos anyja, építtetett az említett kápolna mellé egy 'csodás mívű' a Szentkereszt feltalálása tiszteletére ajánlott templomot, melyet a klarisszák 1417-ben már javíttattak, mert Kéziratom lezárásakor volt sajtó alatt Lakatos Gyula Nagykáta. monográfiája, mely 1999-ben jelenik meg. Az azonosítási kérdésekben azonban számunkra új eredményeket nem hoz. Erről a feltárásról a múzeumban semmiféle adatot nem találtam. 47