Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
Méret: hajó belső h: 11,35-11,50 m, sz: 6,50 m, hajó falv: 0,80 m, szentély belső h: 36 5 m, sz: 3,95 m, szentély falv: 1,10-1,17 m. Tájolás: *DK-ÉNy 116° írod.: Garády 1950. 437-448.: Garády Sándor 1930-33-ban végzett ásatásokat a templomnál. A templom szentélye egyenes záródású volt, hajója téglalap alakú. Mivel a hajó Ny-i zárófala szinte teljesen épen megmaradt, így bizonyos, hogy nem a nyugati, hanem a déli oldalon volt a templom bejárata. A szentély fala a déli oldalon 1,5 m magasan megmaradt. Garády, aki ismerte Rómer, illetve Arányi 1875-ös leírását, Kálóz (Kalász) falu templomával azonosítja. Az újabb feltáráskor megállapította, hogy a diadalívnek csak az alapozásban van nyoma, mely középen 1,70 m szélességben megszakad. (23. kép) Lócsy 1967. 206-211.: Részletesen közli Arányi 1876-os felmérését és leírását. A templom lelőhelye kb. 30 méterre van a Duna-parttól. 1967-ben még a hajó nyugati oromfala állt és rajta volt az Egészségügyi Minisztérium üdülője. Problémás pont Rómer-Arányi-Garády megfigyelései közt a diadalív alatti alapozás, mely Lócsy szerint szentélynyílásnak kevés, bejáratnak elég. Rómer és Arányi ezt nem jelezte, csak az alapszintben találta meg Garády, így ez a „római" őrtorony bejárata lehetett eredetileg. így elképzelhető, hogy az őrtorony azonos a szentélytoronnyal. Györffy 1973. 317.: „Az 1212-ben említett három falu közül a legéletképesebb a szőlőshegyek lábánál elterülő Megy er volt, amely 1287 óta Békásmegyer néven szerepel.... Megyer templomáról korszakunkban nem tesznek említést, pedig ezt lelték meg Fejéregyház buzgó kutatói a csillaghegyi HEV-állomás közelében feltárt XIII. századi templomromban." Úgy tűnik, hogy Györffy is elfogadja a békásmegyeriként feltárt templomot Kissing templomának. 7 Káldy-Nagy 1985.112. 62.,sz. falu. 1546-90 között lakott helyként írták össze. Matuz 1992.16-18.: Rómer Flóris 1863-ban járt a lelőhelyen és ekkor rajzokat készített a templom alapozásáról, ill. részletes feljegyzést a látottakról. (22. kép) Idézi a szerző Rómer 1874. évi publikációját 38 , melyből az alábbiak a templomra vonatkoznak: „Azon pataknak a Dunába való omlásánál, mely Kalász- és Békásmegyer közt a határt képezi, déli szögleténél, a mély árok partján, mintegy 100 lépésnyire a Dunától áll egy rom, melyet a dunai gőzhajókról annál inkább lehet látni, mivel a sajátságosan a szentély fölött emelkedő és bár nem egész, mégis 36' magas tornya igen feltűnő. Az egyhajójú, szentélyben egyenes záradéka rom falai többnyire terméskőből készültek, míg a külső szögletek more italico faragott kövekből rakattak. A szentély hossza 15' 4", szélessége 14', a diadalívnél jobbra-balra szélesedvén teszen a hajóban 20' 3", míg hossza 36' számlál. Tárnáknak semmi nyoma, az ablakok keskenyek és csúcsívesek, egészen a XIV. század jellegével bírnak. Legépebben áll a szentély déli, valamint a hajónak délnyugati, és délészaki része 4'5°-nyi falakkal, melyeken a zenekar felé még a régi gerendapáholyoknak lyukai jól láthatók. A régi czinterem kerítő falának nyomai köröskörül tűnnek fel, csak az északi oldalon hiányoznak, mert a vízárokba omlottak.... A szentély minRómer mérése: hajó h: 36' (=11,37 m), sz: 20'3" (=7 m) Rómer mérése alapján a szentély h: 15'4" (=4,8 m), sz: 14' (=4,42 m) 37 A 118. lj.-ben hivatkozik Garády 1950. és Lócsy 1967.-re 38 Rómer 1874.100-101. Ugyanezt idézte már Lócsy 1967. 206. is. 30
