Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

rom oldalával záródott. A nyugati oldalon a hajónál keskenyebb toronnyal. Alaprajzot közöl a templomról, helyszínrajzzal együtt.

32 (19. kép) Györffy 1973. 269.: „Felhévíz eredetileg nem volt önálló helység, hanem a nagy határú Buda (Óbuda) déli feléből vált ki. " Uo. 272.: A révkikötő és a Gézavására körül kialakult település szintén a 12. század közepére izmosodott meg úgy, hogy templomos helység vált belőle, és Budától önállósulva Felhévíz nevet nyert. Uo. 314-315. 1187*: Györffy 1998. 635, 637.: „A település magva a Szentháromság-templom volt (alapfalai: Margit körút 5. a-b alatt) melyet III. Béla adott az atyja által alapított jeruzsálemi Sz. István ispotályos keresztes rend esztergomi anyaházának, s a rendelkezést a pápa 1187-ben erősítette meg. Az ebből kiépített keresztes konvent -perjel vezetése alatt — az 1270-es évektől hiteleshelyi működést folytatott. A konventről a helységet Szentháromságfalvának is nevezték (1276, 1323). " BUDAPEST II. KER. - FELHÉVÍZ MELLETT a. Szentjakab (Szentjakabfalva) b. Szent Jakab с 1247** *** írod.: Bártfai Szabó 1938. 30. reg.: „1247. A veszprémi káptalan Több Zala megyében levő birtokának jövedelmét, a budavári és Buda körül a telki és szentjakabi plébániák betöltésének jogát... Zlandus veszprémi püspöknek engedi át. " A pontos helyre vonatkozik uo. 59. reg.: „1269 október 3. IV. Béla király saját hibáját helyrehozni akarván visszaadja a veszprémi püspökségnek a váli és dqrgicsei tizedeket, a budaörsi templomot, a kelenföldi Szent Gellért és a Felhévíz melletti Szent Jakab-egyházakat.... A Szent Jakab-egyházat az udvari papok fejlesztették ki plébániává ". Györffy 1973. 314. és Györffy 1998. 698-699.: „ Óbuda eredeti nagy területéből vált ki. Magva a Sz. Jakab tiszteletére emelt királyi kápolna volt, mely a XII/XIII. sz. fordulója táján épülhetett, annál a nagy kerek kőnél, amely a Bécsi-út és Szépvölgyi-út kereszteződésénél (1355), a szőlős hegyek alján a D-i oldalon állt, a mai újlaki templom helyén.... Mint királyi kápolna ki volt véve a veszprémi püspök joghatósága alól, a püspök azonban joghatósága alá tartozónak írta 1247-i oklevelében. " A mai Budapest IIIII. kerületébe, az Újlaknak nevezett részre, a Szemlő-hegy tájára, a Szépvölgyi-úttól le a Császár-fürdő vonaláig lokalizálja. BUDAPEST II. KER. - PESTHIDEGKÚT a. Gercse c. 1212*, 1333** d. Árpád-kor Méret: Heljes h: 13,8 m, sz: 8,9 m Tájolás: *K-Ny ! Cabello-László 1991. 28-29.: A templomtól 60-70 méterre Budafelhévíz területén folytattak régészeti feltárást 1990-9l-ben. 28