Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

lenül az esztergomi érsektől függtek, s ezt 1236-ban az érsek is megerősítette. Kelenföldre azt mondja, hogy Budapest XI. ker. ÉK-i része Tabántól Lágymányosig. Uo. 574.: „1332 u. az immár budainak nevezett Sz. Gellért-egyház plébánosa két ízben szerepel a pápai tizedlajstromban, mint aki jövedelmének fele fejében 5 M tizedet fizet a pápának. A 10 M teljes tizedösszeg negyede a pesti plébános által fizetett 40 M tizednek. " BUDAPEST II. KER. - BUDASZENTLORINC, PÁLOS KOLOSTOR a. Nándor, később Szentlőrinc b. Szent Lőrinc с 1290**, *** d. Árpád-kor-16. század Méret: *teljes h: 35,1 m, sz: 16,28 m Tájolás: *K-Ny 96° írod.: Káldy-Nagy 1985. 446-447. 392. sz. falu. A 16. században végig lakott hely. 1546-ban és 1559-ben papját írják össze. Zolnay 1992. 34.: „ Okleveles emlékeinkből ismerjük e területnek, tehát a későbbi Budaszentlőrincnek korábbi nevét is. Az 1290-ben említett Szent Lőrinc templomnak környékét, faluját Nándornak hívták. " Györffy 1973. azonosítását idézi, aki a mai Szabadsághegy, Svábhegy K, DK-i oldalára lokalizálta.

2 Garády 1943.173-184. és Bencze 1992.155-165. és Bencze-Szekér 1993.:

29 A kápolna eredetileg az esztergomi érseknek volt alárendelve, mint királyi kápolna, exemptus egyház. Bencze 1993. 9.: „1300 körül alapítja meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója Budaszentlorinc monostorát. " 1381-ben idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. Több átépítés, javítás után 1526-ban a törökök elpusztítják a kolostort, amikor hatalmas könyvtára is elhamvad a tűzben. Az egyházi kincsek, az ereklye azonban megmenekül. A pálos rend főkolostorának régészeti kutatása 1846-47ben indul meg Henszlmann Imre vezetésével. Feltárták ekkor - az ásatási alaprajz szerint - a háromhajós templomot, a szentélyben egy korábbi szentély alapozásával, a templom északi és déli oldalához kapcsolódó kápolnával. A feltáró régészek sorát Garády Sándor, Gerevich László, Zolnay László, Nagy Emese és Bencze Zoltán folytatta. 1. - A legkorábbi templom egy kisméretű, egyhajós, egyenes szentélyzáródású épület volt. Szekér 1993. 18.: „A szentély négyzetes alaprajzú, a keleti sarkoknál egy-egy, a szentélyfalnál vékonyabb támpillér erősítette az északi és a déli fal folytatásában kelet felé, a keleti szentélyfalra merőlegesen állva. ...A szentély sarkain így két-két, egymásra merőleges helyzetű támpillér állt, mintegy a falak 'túlfutásaként'. A szentélyt és a kicsit szélesebb hajót diadalív választotta el. " Feltehetően a szentélyt bordás keresztboltozattal fedték. Feltételesen ezt a templomot azonosítja a szerző az 1290-ben említett Szent ' Györffy 1998. 659-670.-ben a szerző tovább pontosítja a helyét Budapest XII. kerületének Ny-i részére, a Kútvölgy tájára. Györffy itt idéz egy 1412-es oklevelet, amelyben Szent Lőrinc monostor helyét Nándor-hegyénél említik. 29 E munka alapján készítettem el a rövid összefoglalót, de csak az idézeteknél adom meg a pontos oldalszámot, külön bontva ezt a szerzők szerint. 26