Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Faragványok, falképek Az épületek díszítésére szolgáló, gyakran liturgikus tartalommal bíró kőfaragványok vázlatos áttekintésére sincs mód e helyütt. A Pest megyei faragott kőanyag rövid áttekintését 1958-ban tették közzé.

408 Számos kolostor, pl. ercsi, kánai, pilisi, visegrádi, zsámbéki stb. és egyház Bp. I. ker.-Szt. Gellért templom, Nagymaros, Nagybörzsöny, Pomáz, Vác-Székesegyház stb. mind a román korból, mind a gótikából és reneszánsz periódusból csodaszép faragványokat őriz. Az oszlopfők, nyílászáró keretek, szentségtartó fülkék stb. szépen reprezentálják a kor művészetét. Csupán néhány különleges darabot emelek ki az alábbiakban. Nagymaros-R. k. templomhoz tartozott valószínűleg az az egy kőtömbből (40x50x15 cm) kifaragott, festett, késő gótikus szentségtartó, melyet egy pince betöltésére ásott aknában találtak 1979-ben. Az előoldalán bemélyülő 18 x 28 cm-es nyílást kétoldalt egyegy csavart aljú oszlop keretezi, teteje szamárhátíves, az ívet követő, áthatásos pálcataggal. Alatta pajzs alakú címerben kőfaragójelvény. A kőtömbön több foltban festésnyomok találhatóak.

4 9 Itt említeném meg a Nagybörzsöny-Bányásztemplomban látható, a templom díszének tartott gótikus szentségházat, a szentély É-i falán. Különlegességnek számít a budajenői templom sekrestyéjének ajtaja fölött látható kőfaragvány, amely félig ülő helyzetben két donátort ábrázol, akik egy stilizált, oromzatos templommodellt tartanak a kezükben. A jobb oldali alak kezében tollával felfelé tartott kulcs látható. Kozák Károly másodlagos helyzetűnek tartja a faragványt, korát a 13. század első felére teszi. Feltételezi, hogy eredetileg a bejárat felett lehetett. A templomok belsejét, leginkább a szentélyt, már a korai időktől díszítették színes festményekkel. Ez nem szűnt meg a gótikában és a reneszánsz idején sem. Szinte minden templom esetében feltételezhető, hogy létezett falkép, az alábbiakban a biztos előfordulásait mutatom be. A falfestészetet az ócsai templom szentélyében látható 13. századi festmények képviselik a legreprezentánsabban. A képek az apostolokat és talán a Szent László legendát ábrázolják. A zsámbéki templom szentélyeiben a 19. század végén még látták a falképeket.

410 Újabban a hévizgyörki templom szentélyében tártak fel és restauráltak falkép részleteket. Festett falkép töredékeket őrző kváderköveket a visegrádi bazilita kolostorban, további freskó töredékeket találtak ásatáson vagy jegyeztek föl írott anyagban Bp. III. ker.-Békásmegyer, Ercsi monostor, Fót-Református templom, Ipolytölgyes-Szent Márton dűlő, Makád-Református templom, Nagybörzsöny-Bányásztemplom, Pilisi apátság, Pócsmegyer, Nagykáta-R. k. templom, Nagymaros-R. k. templom, Nyársapát, Pilisszántó, Orszentmiklós-Református temető, Vác-Kláraháza, Visegrád-Váralja templom-шХ. Egy helyen tudunk külső falfreskóról, ez Szentendre-R. k. templom korai periódusánál fordult elő. 4ий Dercsényi 1958.173-174. 409 MRT 9. kötet 1993. 223-224. 27. kép. 410 Dercsényi 1958.174. 233